Századok – 1875

Foltényi János: Szíhalom község pecséte 1706-ból 65

TÁRCZA. (îl fiatal kora daczára mind azon föntemlített magas hivatalokat és méltóságokat rövid idő alatt kiérdemelni tudta, de a ki (ha a kútforrásoknak hitelt adhatunk) elég elszántsággal is bírt, kedvesét, Budetíni Zunyogh Katát, akkor a budetíni várból megmenteni, mikor a kegyetlen atya azért, mert egyetlen leánya szíve választottjához hü akarván maradni, a gazdag de korosabb Jakusicli János kezét viszszautasította, az állhatatos arát már-már elevenen befalaztatá. Később azonban Zunyogli Katu mégis Jakusicli nejévé lett : atyja kegyetlen vasakaratja megtöré benne a lelkierőt ; de hív szerelmét fiatal leventéjéhez megőrizé a szerencsétlen nő, s titkos találkozásai is valának vele. Ezeknek nyomára akadván a féltékeny férj : bosszút forralt, s megleste a fiatal kalandort, a ki már Oroszlánkő-várához közelgetvén, tán ábrándos gondolatokba merülve, későn gondolt a védelemre, s így tiltott szerelmének áldozatává lőn. A Bossányi-család levéltárából közli : SZEKÉMI. — Szíhalom község pecséte 1706-ból. Szíhalmon (Borsod vm.) legközelebb, egy útszéli árok ásása alkalmával a község régi, magyar köriratú pecsétje került napfényre. A pecsét hosszúdad-kör alakú. Átmérője 2 cm. Közepén három rózsatő s ezek fölött, a fölkelő nap képe szemlélhető. Körirata következő: * SZIHALMI. PECSET: 1706. * .— Tehát a kuruezvilág kellő közepéről való. A meglehetős kezdetleges vésetü, de aránylag elég épen megmaradt pecsétnyomó jelenleg a találó helybeli lakos Mlinkó Lajosnak birtokában van. — Mikor került e régi pecsétnyomó a föld alá ? vagy meddig volt használatban ? bizonytalan ; annyi azonban a községi okmányokról látható, hogy Szíhalom 17í>0-ben már más, latin köriratú pecséttel élt. Közli : FOLTÍNYI JÁNOS. — A magy. tud. Akadémia történettudományi munkássága. Az akadémiai történelmi bizottság kiadásai közül a múlt év végével ismét két vaskos kötet készült el teljesen, és megjelenésük még a folyó január hóban várható. Ezek az »Országgyűlési Emlékek« m ás o d i k kötete F r a k n ó i Vil m o s t ó 1, és a Történetírók (Scriptores) XXVI I-ik kötete Thal y Kálmántól, hat eddigelé kiadatlan törté-Századok. 5