Századok – 1875

Botka Tivadar: Illyésházy Istvánné Erdődy Anna sírköve 59

60 TÁRCZA.. nőtt Magyarbéli Bosnyák szerény családokbúi országos fönemzctségcket teremtett. De a mi a szerencse kerekét ezen új sarjak felé főképen hajtotta, az az , hogy mindannyian külön helyekről, külön kis állásból : de mintegy közös vezénylet szavára, egyszerre indáinak meg a szerencse rejtelmes útjára, és már első fölléptökben kölcsönös czéljuk előmozdítása végett összerokonúlnak. Ezen „novi homines" között a főszereplők egyike a középsorsú-Illyésházyak nagyraszíiletett csemetéje István, a leendő nádor, első sorban áll. E korszak nagyjainak főérdeme és fénye már nem a hadi értékesség volt, mikép a régi múltban, hanem a politikai és tudományos képzettség. De ezen kívül még egy vala most is, minek nagy befolyása látható a családok regeneratiójában : tudniillik a nők és rokonok általi összeköttetés. Illyésházy Istvánnál mindezen föltételek kiváló nagy mérvben egyesültek. Első neje a Pozsony megyei alispánt (1570—75.) rokonságba vezette a már akkor hatalmas Erdődyekkel és az Erdődy-leánytól szármaszott hírneves hős Pálfy Miklóssal, úgy ennek számos családjával. Tovább Illyésházy István egyik nővére Zsófia, szintén a Pozsony megyei másik alispán Eszterházy Ferencz*) neje, ezen új sarjadékot atyafiságba hozta híres fivérével és a sebesen emelkedő Pálfyakkal, Erdődyekkel. Istvánnak másik nővére Illyésházy Katalin, a jelentéktelen Magyarbéli Bosnyák Andrással szülője volt a fényes polgári és hadi hivatalokra, meg dús gazdagságra jutott Bosnyák Tamásnak, kinek hat leányi ugyanannyi főcsaládok szaporítói lettek. Istvánnak még harmadik nővére is volt, Brigitta, gróf Lodron Lajos hitvese. A mi ünnepelt Istvá*) Valamint az lllyésházy-elődök a XVI. század első felében és az ezt megelőzőben csak „Elj'es" vagy „Illyés" néven írták magukat, holott később, a XVI. század második felében, már váltva hol a rövidebb Ely es, vagy Illyés, hol a meghosszabított „Illyésházy" nevet vették föl: úgy szintén az Eszterliázyak is azon időben a rövid „Zerhas" nevet használták egyedül. így a Magyar Sionban gróf Eszterházy János által közlött okmányban (IV. köt. 447.) olvasható: „Martini Zerhas de Zerhasluiza." Az 1548-ki galántliai Portalis Összeírásban is még így ál],: „Benedicti Zerhas porta 1." Sőt a Pozsony megyei alispán Ferencz is mindig csak „Eszterhas" névvel élt, összehangzásban a család ősfészke nevével, mely még az 1588-ki Portalis Összeírásban is „Zerhashazá"-nak liivatik, akkor Illyésházy István birtokában lévén. Csak az 1600-ki P. Öszszeírásban találtam először „Ezterhaza" nevet. Eredeti okmányok után.