Századok – 1875

Óváry Lipót: A nyitrai központi bizottság jelentése 519

Pest város történetéből. Pest városát több ízben kellett újra meg újra megalapítani. Nagy háborúk viharainak ellenállani gyenge levén, csak akkor érkezett meg maradandó megalapításának kora, mikor iparnak, kereskedésnek lehetségessé vált sík téren, várfalak nélkül ütni föl sátorát, szóval minálunk a XYIII-dik század első felében. A mostani, a modern Pest alapítását 1710-en innen kell számítanunk, mikor is úgyszólván alapjából kellett újjá építni és benépesíteni. Ennélfogva elmondhatjuk, hogy újabb keletkezésű nagy város, mint New-York, Boston és Philadelphia. Az a Pest, melyet a magyarok betelepedésükkor alapítottak, a tatárjárás után egy más Pest épületeinek és lakosságának szolgált területül, mely a mohácsi vészig gyarapodván, már-már virágzó kereskedéssel és iparral kezdett valódi nagy várossá nőni. Azonban a török dúlás és még inkább a török foglalás oly változást hozott rá, minőn nyugoti Európa egy városa sem ment keresztül, mióta a római civilisatió területét barbár népek szállották meg. A lakosság merőben kicserélődött, s mindazt, mit előbbi századok lassanként haladó szorgalma s fejlődő izlése épített, inkább-inkább pusztúlni engedte a tunyaság és a csín iránti érzéketlenség. Visszafoglaltatván Pest a törököktül, lakossága ismét csaknem merőben kicserélődött. A csupán katonai elemet alkotott török asszonyostúl, gyermekestől, cselédestől kitakarodott ; polgári elemet sem hagyott maga után, mely uralma alatt nem élt ; — csak egy igen kis számú és szegény köznép maradt hátra, melyet a nyomor tett a török Pest lakójává, s melyet a nyomor