Századok – 1875

Óváry Lipót: A nyitrai központi bizottság jelentése 519

ÓVÁRY I.IPÓTTi r.. 5 2 9 Ferdinánd király leirata, melyben hűségre inti a megyei közönséget. A sopronyi országgyűlésre követek küldetnek. 1626. A megyében barangoló rablók (guerillák) pusztítására katonai tanyák állíttatnak föl Divéken, Novákon, Veszteniczán, Zsámbokréthen, Kovarczon, Pereszlényen, Rippényen, Mocsonokon, Csejthén, a berencsi, holicsi és temetvényi uradalmakban. E tanyák a jegyzőkönyvben contabernium-oknak neveztetnek. 1632. A török Czétény vidékén dúl, s Nyitrálioz közeledik. Fölkelő sereg s később állandó őrsereg állíttatik fői ellene. 1634-ben a czigányok — gens Pharaonis— a megyéből kiűzetnek. 1640-ben gróf Forgách Ádám, a fölkelő sereg főkapitánya indûl a török ellen. 1648-ban a megyében barangoló hajdúk és katonák ellen fölkelő sereg indíttatik Sutkovicb János vezérlete alatt. 1663. A fölkelő sereg főkapitányává a főispán választatik meg, ki ezt oly föltétel mellett fogadja el, hogy őt minden főkapitányi kötelességeiben az alkapitány, Keresztúry László alispán helyettesíthesse. A megye fölszólítást intéz a szomszéd megyékhez is, hogy az előre nyomúló török ellen segélyt nyújtsanak. 1664. A megye követek által kéri a nádort s Montecuccoli főtábornokot, hogy a katonák által a Vágón túl végbevitt zsarolásokat s kegyetlenkedéseket tiltsák meg. Fölszólíttatik Sponkart helybeli várparancsnok is, hogy a heti zsarolásokkal hagyjon föl. Követek küldetnek továbbá a királyhoz is, hogy a megye szomorú állapotát és a török hatalom s csábítások daczára tántorithatlanúl megmaradt hűségét élő szóval adják elő, és a katonai zsarolások és önkény ellen segélyért folyamodjanak. 1665-ben lovas sereg alakíttatik a kóborló s rabló katonák kiűzésére Háncsok Mihály vezérlete alatt. 1666. Báthory Zsófia, fiának Rákóczy Ferencznek menyegzőjére meghívja a megyét. 1670. Fölolvastatik Lipót császár leirata, melyben hűségre 38*