Századok – 1875

Szabó K.: Az Andrássy-család 1569-diki csíki adomány-leveléről 430

szaIió károlytól. 439 Hogy nzonban a Lázár testvérek ezen adományt törvényesnek el nem ismerték, s kisfaludi birtokukat az adományos Szent-Györgyi Tóth János árváitól és örököseitől a legelső kedvező alkalommal, az 1535-dik év tavaszán, tettleg visszafoglalták, s a fölperes Szent-Györgyi Tóthok ellenében, kik Szapolyai János vajda 1521-diki adománylevelére s hosszas birtoklásukra hivatkoztak , ezen jogi tétellel, hogy a székely, kivéve a hűtlenség esetét és a bűnügyeket, fejét sem vesztheti, de jószágait soha sem szokta elveszteni (»Siculus demptis casibus note infidelitatis, et causis eriminalibus, nec caput, bona vero nunquam sólet amittere«) erélyesen meg is oltalmazták, kitetszik Majlátli István vajdának már föntebb említett ítéletleveléből, mely ez igen érdekes pörben, a Lázárok jogát pártolólag nyilatkozik ; azonban ezen a székelyföldi akkori viszonyoknál fogva igen kényes és meggondolást igénylő esetben a végeldöntést egyenesen Szapolyai János királyra, a kérdéses adománylevél egykori kiállítójára, hárítja!*) S lia látjuk, hogy János király három év múlva, 1538. sept. 22-dikén Segesvártt tartott törvényszékén kelt ítéletlevelével a kérdéses székely örökséget az akkor életben lévő egyik testvérnek Szárhegyi Lázár Jánosnak visszaítéli, és így saját régibb adománylevelét mint törvénytelenül keltet megsemmisíti : **) a legdöntőbb bizonyságot nyerjük azon állításunk alaposságának támogatására, hogy a székelyföldi jogviszonyok 1 5 6 2-b en történt gyökeres fölforgatása előtt, székely örökségre adomány törvényesen nem kelhetett; és így az Andrássyak kérdéses 1550-iki csíki adománylevelének léteztét, lia magok az 1569-ben kelt levelek napfényre nem kerültek volna is, méltán kétségbe vonhatnánk, sőt alaposan tagadhatnánk. Ezek előrebocsátása után közlöm az Andrássy - család 1569-beu kelt csíki adományaira vonatkozó okleveleket, melyek közül eddig egy sem volt a tudományos közönségelőtt isméretes. *) Ezen igen bonyolúlt pörben kelt ítéletlevelet, mely az akkori törvénykezési eljárásra rendkívül érdekes világot vet, közölni fogom a Székely Oklevéltár II-dik kötetében. **) Eredetiben megvan az erd. muzeum kézirattárában.