Századok – 1875

Szilágyi Sándor: Kisebb közlemények jegyzőkönyvek a VIII. fűzettől kezdve minden számban. - Thallóczy Lajos: György Aladár „Az egyetemes művelődés történelem” 407

407 KÖNYVISMERTETÉS. II. A v. egyetemes m ü v e 1 ö d é s t ö r t é n e 1 e m vázlata. írta György Aladár. Budapest, 1875. Kiadja Aigner Lajos. Nagy 8-adre't, 190 1. Ára 1 frt 20 kf. Történetirodalmunkban eddigelé csak a pragmaticai és criticai irányzat érvényesült ; a művelődéstörténelem vajmi gyéren van képviselve. Kerékgyártó Magyar Művelődéstörténelmét, mely jóformán csak szorgalmasan összeállított anyagkészlet, s néhány, az időszaki sajtóban megjelent nagyobb essayt kivéve, alig mutathatunk föl valamit. E hiány sajnos voltát leginkább a középtanodák érzik, a legújabb ministerialis tanterv szerint a műlődéstörténelemre kiváló súly lévén fektetendő. E hiányon iparkodott segíteni György Aladár, ismert hírlapíró, közelebb megjelent ily czímű művével: »Az egyetemes művelődéstörténelem vázlata« , melyet, minthogy szerző új, s nálunk még kevéssé ismert irányban tárgyal, s mert ahhoz a magyar nemzet főbb művelődési irányairól szóló fejezetet is csatol, röviden bemutatunk t. olvasóinknak. Szerző e művében teljesen az újabbkori reál-philosophia alapjára helyezkedve adja elő tárgyát, Az őstörténelmi kérdések koránt sincsenek még oly apodictice megfejtve, mint azokat szerző munkája elején előadja, Az egész roppant anyagot György A. VII korszakra osztva tárgyalja ; e fölosztása, melyet, mint szerző is bevallja, egyéni fölfogása szerint eszközölt, nézetünk szerint nem correct, Nem correct pedig azért, mert egy faj, az indo-germán faj fejlődését tolja előtérbe, a többieket csak mellékesen említvén. Valamint a reálisták, illetőleg Darwinisták, a fajok fejlődési processusát, a legjelentéktelenebbekének is tekintetbe vételével igyekeznek fölvilágosítni, azért inductiv a módszer : úgy a művelődéstörténelemben is a reálisták az emberiség egyetemes művelődési processusát az összes emberi fajok fejlődési menetének egybevetése folytán magyarázzák ki. Igaz, hogy ennek ellenéhe viszont azon érv vethető, hogy szerző ^váz 1 atot adott, s csak a főbb fajok művelődését igyekezett előadni; ámde akkor ne állítsa azt, hogy egyetemes művelődéstör-