Századok – 1875

Szilágyi Sándor: Gúnyirat Bethlen Gábor idejéből 382

KÖZLI SZILÁGYI SÁNBOR. 399 47. Régi győtett. kéucscsel használhat-í immár, Ki alatt olyan nagy, mint egy terhelt szamár, Mely miatt nem tudod, van-í Isten már ? Hiited is nem kiilemb, mint egy eríítlen szár, Remínsíged vala pedig törek császár. 48. Illett-í hozzád gonosz példát adni, Három vármegyét így felindítani, Ifjú Nádasdy Pált *) pórázon hordozni, Terekkel ükét gyakran rémíteni, Fosos tehén-módra csordát rútítani ! 49. Ojjad jól magadat egynehány latorral, Főképen egyikkel Sennyei Gáspárral, Ki már sok ideje kígyókövet forral ; Nem játszotok másszor jámbor császártokkal, Prédát sem kapdostok Betlehem Gáborral ! 50. Tündeklő tükertek légyen Eszterházy, Ki már liüsíginek ízit régen érzi, Sőt másvilágon prémiomját veszi, Hitit, jámborságát ez világ béveszi, Állhatatosságát német is díesíri. 51. Eszterház(í') Miklós lén országszerető, Császárunk haragját ellenünk enyhítő, Tekíletes hitő és hívségc megérző, (megó'rz ő) Nem lén hazájában háborúságszerző. 52. Oltalmazd magadat másszor Magyarország, Hogy meg ne csalhasson valami ravaszság ; Nám másodszor tcrtént rajtad az csalárdság, Ex'délyből származott reád minden rútság ; Hiszem, volt nálad élt elme, okosság. 53. Gondold meg ezután eleit, utolját, Jól érizzed immár hazadnak polyváját, Hadd el az tévelygés veszedelmes útját, Ki már elfogyatá országodnak zsírját, Enyhítse az Isten ellenünk haragját ! Finis. *) Egyike az Eszterházy által is említett három ifjúnak.