Századok – 1875

Bujdosó Valentinus: Régi magyar helynevek 348

TÁRCZA. 351) vén, őseink által saját magyar, vagy elmagyarosított néven neveztettek, hírlapirodalmunk ma folyvást idegen elnevezésükön emleget, — holott pl. Bécset Wiennek, Lipcsét Leipziguak, Vele 11 ezét Veneziának vagy Venedignek mondani magyar nyelven, ma sem jut eszébe senkinek. S a mily joggal használjuk ezen külföldi városok magyar neveit : ép °ly j°ggal lehet és kell használnunk a következőket is, melyeket régi magyar krónikák, naplók, emlékiratok, oklevelek és levelezések adataiból összeállítva, íme, leginkább hírlapíróink emlékeztetése czéljából közlünk, és ezentúlra e magyar neveknek használását figyelmükbe ajánljuk. Adrianopcl, Hadrianopolis = D r i n a p o 1 y. (Bolgárországban.) Akerman = N e s z t e r-F e j é r v á r. (A Dniester, vagyis magyarul N e s z t e r vizénél ; egykor magyar hódoltság.) Baden = P 0 d o n y. (Bécs közelében, Austriában.) Bakeu = Bakó. (Moldvában ; eredetileg magyar vagyis kún város. Neve is tősgyökeres magyar.) Banjaluka = Bányaluk a. (Bosnyákországban.) Belgrád = Nándor- vagy L á 11 d o r-F e j é r v á r. (Ma Szerbia fővárosa, de 1789-ig magyar végvár. Szláv neve is fejérvárat jelent. Bégen egykori birtoklóiról Görög- és IS o 1 g á r-Fejérvárnak is hivatott, de történelmünk annyi dicsősége a Nándor- vagy L á n d o r-Fejérvár névhez van kapcsolva.) Belovár = Béla vár, latinál »Castrum Belae Regis« okinányilag. (Eredetileg magyar alapítású hely, ma horvát város és vármegye.) Breslau = Boroszló vagy B a r a s z 1 ó. Sziléziában. Brod, Ungrisch-Brod = B a r a d, M agya r-B a r a d. Morvában. Brünn = Bereu. Ugyanott, Czeralia = Cseralja. A Szerémségen. Cetinje = Csetenye. (Ma Montenegro fővárosa, egykor magyar hódoltság.) Columbatz = Galamb ó c z. (Egykor magyar vár Nikápoly tájékán, az Al-Dunánál.) Dauzig — D a n c z k a. (Kikötő - város azelőtt Lengyel-, ma Poroszországban.) Fürstenfeld = Fölöstö m. (Vasmegyében, melynek széléhez közel fekszik Styriában, ma is így hívják.)