Századok – 1875
Pauler Gyula: „Történelmi naplók. 1663-1719. Közli Thaly Kálmán” 265
270 T Á R C Z A. — A Magyar Történelmi Társalat april l-jén tartott havi ülésén H o r v á t h M i h á 1 y elnöklete alatt, a választmány nagy számmal, legalább húsz taggal vön részt ; közönség középszámú. Miután a martiusi ülés jegyzökönyve felolvastatott és hitelesíttetett, a titkár a következő új évdíjas tagokat jelenté be: Reviczk y-B a y Ilona úrhölgyet (Puszta-Bagoson, ú. p. Yámos-Pércs), és dr. Paste iner Gyula egyet, magántanár urat Budapesten , (vár, úri-uteza 22. szám), ajánlja Thaly Kálmán ; DrahotuszkyFerencz ez. kanonok urat Zsolnán, ajánlják Szalay Ágoston és Rómer Flóris ; gr. B á n f f y Bélát (Szent-Mihály, ú. p. Kolozsvár) és b. V a y Aladárt (Pozsony, b. Jeszenák-ház), aj. Kadvánszky Béla ; dr. Kiss Áron kir. tanitóképezdei igazgató tanárt Nagy-Kőrösön, aj. Szilágyi Sándor ; végre Nagy Aladárt Budapesten (zöldfa-uteza 3 7. sz.), aj. Véghely Dezső. Kik is mind a heten egyhangúlag megválasztattak, a f. 18 75-ik év elejétől számítva. A pénztárnok BalthazárBéla a következő kimutatást adja be, a társulat martius havi pénztári állapotról : Bevételek : 1. Alapítványbeli kötvények beváltásából . . 300 fr. •— kr 2. » » kamataiból . . — » 83 » béke-időben Győrött egy magyar nemes asszonyt (Garamszegi Géezy Juliannát, Korponay Jánosnét) sokkal csekélyebb vétekért — az emigránsok leveleinek az országban terjesztéseért — saját királyi parancsával előbb hóhér által kínpadon meggyötörtetett, s azután fejét véteté ; és mit szólhatnánk Frigyes-Vilmos porosz királyról, a ki még későbben, ú. m. 1720-ban, Rákóczi egykori diplomatiai ügynökét Klementet, és bűntársát Lehmant, előbb tüzesfogókkal karjaikat Berlin utczáin nyilvánosan szétmarczangoltatván, az elsőt felakasztatta, az utóbbit pedig lefejeztetvén, testét négygyé vágatta! — Azon korban, íme, még Ónodnál 13 évvel utóbb is, a civilizált Németországon, sőt mondhatni : egész Európában napi renden voltak az ily irtóztató kivégeze'sek. A kegyetlenség tehát inkább a korban, mint magokban az egyes tényezőkben rejlett ; s ekként az egyes eseményeket nem a mai szempontokbúi, s nem a magok elszigeteltségében : hanem koruk jelleméhez s egymáshoz viszonyítva kell megítélnünk. S z e r k.