Századok – 1875
Waltherr Imre: A Zaah nemzetség és a Saagiak történeti tanúlmány 253
202 A ZAAHOK ÉS SAAGIAK. megyei Csaba nevű birtokát a budai Domokos-rendbelieknek hagyományozza, azért, hogy az elhányt Zoby Mihály lelkiüdvéért évenként misét szolgáltassanak, szintén páter adoptiuusnak mondja. Horváth Mihály állítása szerint*) Zoby, ipja volt Werbőezynek ; azonban erről sem a kezeim között létezett oklevelek, sem pedig a Horvát István által kiadott, Werbőczyre vonatkozó számos oklevelekben nem találtam említést ; valószínű tehát, hogy az állítás csak tollhiba. Zoby Mihály, mikép föntebb jeleztem, az új adománybei1 javaknak nem maradhatott soká élvezője ; részint azért, mivel hajlott kora miatt örökösre már nem számíthatott, részint pedig, mert a batvani gyűlésben tanúsított tevékeny részvéte miatt az ország rendei által hűtlenségben marasztatott el. 1527-ben a sági convent előtt örökvallást tőn, s birtokait második nejére Herencheni Zsigmond leányára Dorkóra ruházta, a ki is János király parancsa folytán, ugyanazon évben, ellentmondás nélkül az érdeklett birtokokba beiktattatott. Két királyt uralván ekkor az ország : nagyon természetesen, mindeniknek híve, saját uralkodójának kegyességét zsákmányolta ki az ellenpártiak megrontására és saját érdekei előmozdítására; — így történt, hogy bár az ország még föl sem ocsúdott a reánehezűlt óriási csapás zsibbasztó hatása alól : azért mégis némely lakói magánérdekeiket előbbre tevék az országos érdekeknek. Ekkép Ferdinánd, az új király, még bent sem volt az országban : máris Szent-Mihályi Thúróczy Miklós biztosító levelet szerzett magának Mária királynétól arra nézve, hogy azon esetben, ha Ferdinánd az ország kormányzatát átveendi, a Lajos király irányában tanúsított soknemű érdemeiért, s azon reményben, hogy Ferdinánd irányában hasonló hűséget lesz tanúsítandó Zoby Mihály mindazon jószágai, melyeket az nejének örökbevallott, Ferdinánd király által neki (Thúróczynak) fognak adományoztatni. Es csakugyan, megtörténvén a koronázási országgyűlés, miután ez Zoby Mihályt, mint János király hívét, birtokaitól megfosztandónak ítélte: Ferdinánd 1527. november 9-én kelt *) Horváth Mihály, Magyarorsz. történelme, 2-dik kiad. II. 688,