Századok – 1875

Thaly Kálmán: Balassa Bálint és újon fölfedezett versei 1

THALY KÁLMÁNTÓL. 23 Járok nagy seregedtől, Mert kis haszon mellett Tűrnöm sokat kellett Míg vártam te kezedtül ; Immár uram is más : Pallas és vitéz Mars -— Kik mentenek tüzedtül ! " stb. A Coeliát dicsőítő daloknak ezzel vége. Hanem a pillanat részegitő mámorát kereső vándor-dalnok szerelmi kobza nem soká pihen ; egy szép »citerás lengyel 1 e á 11 y«, kivel jártában-keltében, valahol a Visztula partjain összejött, vele vígan énekelt és kártyázott, s a ki játék közben »szívet adott trom f j ár a«, — fölgyújtja szívét (avagy tán csak vérét), — s költői föllievűlésében egyikét szerzi Balassa, az ő csodálatosan zengzetes és könnyedfolyású szerelmi dalainak, egy vígan pengő lengyel táncznótára. íme végstróphája : „Lengyel szép Zsuzsámul vervén citeráját. Es mondván utánam gyönyörű nótáját : Eszem veszté — eltéveszté, Szerelemben sillyeszté ; Felgerjesztve — és ébresztve, Szívemet elrekcszté, Belső tűzzel emészté." Az erre következő rövid, tréfáska dal, megint egy lengyel nőre szól : »Az Cortigianáról, H a 1111 u s k a B i d onskionk ár ó 1 szerzett lutricanus vers.« E lengyel tárgyú költeményekből én azt következtetem, hogy Balassa külföldi bujdosásának első részét Lengyelországban tölté. Idejárúlnak még ama figyelemreméltó körülmények, hogy költőnk kibjudosása előtt csak pár héttel szerzett búcsúzó versei egyikét a »havasok aljában«, vagyis odahaza, a Lengyelországgal határos K r i v á n alatti liptó-újvári uradalmában írá : tehát onnan indúlván ki a hazából, — mindenekelőtt szükségkép Lengyelországba kelle mennie. Továbbá megjegyzendő, hogy a Balassáknak e barátságos szomszéd ál-