Századok – 1875

Balássy Ferencz: A körmöczi levéltár okmányai a Kátay nemzetségről 246

250 , KÖRMÖCZI OKMÁNYOK KÁTAYAKRÓU b) a fölhozott oklevél szerint Kátay Mihály egyszersmind a jászok és kánok birája is volt, a mi ismét feltűnő eset : mivel a jászok és kánoknak bírái rendszerint a nádorok voltak. Horváth Péter is csak két esetet említ, mikor 1393-ban Kanizsay Miklós tárnok, és 1419-ben Perényi István lovászmester volt a jászok és kánok bírája '*). c) a fölhozott oklevél szerint a jászok és kánok személye­sen tartoztak fölkelni és katonáskodni, mely személyes fölkelés és hadi kötelezettségnek némi nyomait találjuk Zsigmond király­nak 1427-ben kelt rendeletében is**). d) a fölhozott oklevél szerint virágzott hajdan Hevesben a Mizsey nemzetség is, melynek egyik tagja Péter, 1427-ik táján mag nélkül halt el, kinek birtokait magának kérte ado mányoztatni Kátay Mihály. E nemzetségről ugyan hallgat csa­ládtanunk: de annak emlékezetét fönntartja a máig is fennlévő M i z s e nevü puszta. 3. Zsigmond királynak 1432-ben Sienában Olaszországban kelt rendelete, melyben az egri káptalannak meghagyja, hogy Kátay Lászlót, Külső-Szólnok főispánját, és testvérét Fülöpöt iktassa be a nekik adományozott M i z s e nevü helynek és az ahhoz tartozó S z e n t-P á l-t e 1 e k e és F ü g e d - E g y h á z­t el eke nevü pusztáknak birtokába. (Tom. I. fonte 51. fasc. 2. nro 61). Ezen oklevél annyiban érdemel figyelmet, hogy : a) a szerint Kátay László, Mihály fia, főispánja volt Külső-Szólnoknak, a mi ismét figyelemreméltó adatot szolgáltat ezen vármegye történetéhez s a fölebb érintett közjogi kérdés felvi­lágosításához. b) Ezen oklevélben említtetik Kátay Jakab egri pré­post s Kátay Miklós borsodi főesperes és egri kanonok, a kiket Nagy Iván is említ ***), a mi az egri káptalan történetének felvilágosításához tartozik. *) C o m o n t a t i o d c I n i t i i s a c Majoribus Jazygum ct Cumanor. Pcstini 1801. 170—171.1. **) Fejér C o d. D i p 1 o m. X. VI. 756. 1. ***) Magyarország család ai, VI. 122.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom