Századok – 1875

Csaplár Benedek: A körmöczbányai bizottság jelentése 149

176 A KÖKJIÖCZI BIZOTTSÁG JELENJÉBE A körmöczi pénzverdének jegyzőkönyvei 1710-től kezdődnek. Mindez csak parányi mutatvány a nagy sokaságból, mely a hazai bányászat története végett búvárkodónak húzamos időn át is alig kiaknázható bánya. (L. föntebb a jegyzőkönyvek sorát és a 36. fonsban a »Fodinalia, minerali a, monetär ia,« stb. csomagokat.) Egyébiránt Kachelmann J. : »Das Alter und die Schicksale des ungrischen Bergbaues 1870.« czimü adatdús müvében máris bőven merített a körmöczi levéltár bányászati okmányaiból, sőt egyéb culturai viszonyokról is sokat közzétett, minélfogva gyűjteményünkből csak a kevésbbé ismerteket adjuk. Az ipar élénkségének egyébütt is természetes következménye a kereskedelmi élénkség, mely annak kellékeit meghozza, készítményeit elszállítja. Itt a vidéki termés hiányai már kezdetben hathatós indokúl szolgáltak erre, s idők folytán az iparral egyaránt növelék az üzérleti ügyességet. Jókor szerzett kiváltságok s már a 14. században gyakorlott municipalis jogaik s mozgalmaik által mindegyik tekintetben iparkodtak érdekeiket biztosítani, különösen a kölcsönösen támogató bányavárosi szövetség által, melynek Körmöcz jutott élére. E szövetségről a 17. századi okmányok mint régi dologrúl szólnak. Körmöcz városának 17. századi élénk kereskedéséről jelentékeny tanúságot tesz az, hogy ott 1628. liarminczadi s vámhivatali felügyelőség állíttatott fel, azon indokból, mert több kereskedő lakott benne, mint más bányavárosokban: »Inspector tricesimalis constituitur Cremnicii, quia hic p lures d e g u n t mercatores, quam in aliis m o n t a n i s c i v i t a t i b u s.« (L. C. 1628.) A városnak ezen az ipar és kereskedelem által előnyösűlt állását tanúsítja az is, hogy a bányavárosokra rótt közterhekből már a 16. század végén is Körmöcznek előkelő rész jutott, mint ezt pl. a pozsonyi országgyűlés által 1595-ben követelt 200 gyalog fegyveres tartására kellő költség osztadéka mutatja, mely szerint Körmöczre, a szövetségi közterhekből Selmecz- és Beszterczebányával egyenlő rész szabatott. A külfölddel viszonyban állott itteni nagyobb üzletekre nézve nyomós példáúl szolgál a Thurzók messzeterjedő űzérke-