Századok – 1875

Thaly Kálmán: Balassa Bálint és újon fölfedezett versei 1

THAI-Y KÁLMÁNTÓL. 7 A huszonhatodik, »kit egy gyémántkereszt mellett küldött volt a szeretőjinek,« inkább komoly, és vallás-erkölcsös szinetezetű, mint szerelmi vers. A huszonhetedikben a költő kedveséhez való állandóságát bizonyígatja, s így fejezi be : „Ezerötszáz hetvennyolcan a k ve'gében, Hogy volna szeretőm énhozzám kétségben, Úgy szedem ezt egyben, — Nevét megtalálod versek eleiben. A versfők az » A n 11 a Mert h e« nevet adják. A huszonnyolezadik számú szép kis élénk, pajzánkás dalt Balassa török nyelvből fordítá magyarra ; czíme is : »E g y török ének. Be cze gzane gyi derűben....« A huszonkilenczediket pedig, — mely gördülékeny s tüzes szerelmi dal, — oláh dallamra szerzé : »Az ,,.Szavú me Lazonka as sa fata . . oláh ének nótájára.« A harminczadik pedig ismét a »Toldy Miklós nótájá«-ra írt hosszabb (29 alexandrin-stróphából álló) komoly tanköltemény, a szerelem jogosúltságáról s hatalmáról az egész életben, természetben. Balassának a régi görög regevilágban és classicai irodalomban való nagy jártasságáról tanúskodik. A 31. és 32. számúak hiányoznak, nem is voltak itt soha beírva, s hely sem hagyatott számukra ; hanem mindjárt következik harminezharmadik szám alatt Balassa »Bocsásd meg Istenem ifjúságomnak vétkét. . . .« kezdő sorú, saját nevére szerzett és nyomtatásban is megjelent buzgó könyörgése, melyre nézve azonban kéziratunkból azt az érdekes adatot tudjuk meg, hogy a költő ez énekben »bűne bocsánatjáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott.« (1584.) És ezzel az első cyclusnak vége, s egy üresen hagyott lap után a következő nagybecsű följegyzésekkel áll elő a gondos gyűjtő, illetőleg másoló : »Ezek az énekek kiket B a 1 a s i Bálint gyermekségétűi fogva házasságáig szerzett, jóllehet