Századok – 1874
Thaly Kálmán: Vay Ádám síremléke és a Meskó család Poroszországban 429
TÁRCZA. 429 dika pedig 3—4 fontos golyóra való s ú g á r-t a r a c z k. Ezen utóbbi egy és s|s rőf hosszúságú szép karcsú cső, nyakán lombszerű és magyar vitézkötés-mintára készült, tövénél pedig — a gyújtó-lyuk felett — gazdag lombozatos díszítményekkel Ízletesen ékítve. A felső díszítés alatt szép correct öntvényben látható a gr. Berényi-czímer, körötte futó szalagon e körirattal : KARANCS-BERÉNYI BERÉNYI GYEÖRGY, 1650. Tehát ezen ágyúkat b. Berényi I. György, s azon évben öntette vala, midőn második nejével gr. Eszterházy Zsófiával cgybekelve, bodoki lakóvárát restauráltatá. Az ágyúcső közepe táján e verses jelmondat olvasható : HOGYHA ISTEN VELVNK KI LÉSZEN ELLENVXK ? Legalól a peremen az öntő-míves neve: ME FVNDIT BALTHASAR HEROLD IN PRESB. Tehát az ágyú magyar földön, Pozsonyban készült. A két haubitz ugyanily czímert, évszámot, és feliratokat visel ; cső-hosszaságuk 3/4 rőf; a súgár-taraczknál valamivel öblösebbek, s nevezetes, hogy az egyik még töltve van, régi, belerozsdásodott golyóval. A lelkes gróf megígérte, hogy e ritka nevezetességű ágyúkat lafétákra fogja tétetni, s főúri családjának utólsó férfi-ivadéka lévén, a nemzeti múzeumnak szánta. THALY KÁLMÁN. —■ Yay .4dánt síremléke, és a Meskó család Poroszországban. Az 1711-ki Rákócziféle emigratió egy része, tudvalevőleg, az akkor Lengyel-, ma Poroszországhoz tartozó Danczka (Danzig) tengeri kikötő-városba telepedett le ; köztük a fejedelem egyik főhíve, udvari-marsallja, a XIY. Lajostól (állítólag) franezia bárósággal kitüntetett Vay Á d á in is, ki mint az udvariak főnöke, urának Francziaországba hajózta után is ott maradt, ott telepedett le övéivel és az udvarnokok egy részével állandólag, és ott hajtotta örök nyugalomra fejét a hontalan, — melyik évben ? eddigelé nem tudtuk ; de hogy a danczkai ref. temetőben nyúgosznak hamvai, az föl vala jegyezve. A VayÁdáin mellett lévő fiatal udvarnokok egyike volt Felső-Kubínyi Meskó Á dám, ki azután Danczkában házasságra lépett, a hol 1724-ben fia születvén, ennek és apjának neve a danzigi egyház anyakönyveiben németes kiejtéssel »Mes eke« és »Möschke« alakban fordúl elő.
