Századok – 1874

Csaplár Benedek: A magyar birodalom czímerei és színei Ivánfi Edétől 209

210

KÖNYVI8JIERTETÉSEK,

men« etc. (1766) sDugonits »A Magyarok uradalmaik« (1801) óta tudtunkra ily tüzetesen Magyarország czímerét senki nem tárgyalta. Magában foglalja e mű a tárgyára vonatkozó irodalomnak majdnem minden mozzanatát s bírálatát, s egyéb segédforrások közt, melyekről híven számol, méltán nagy súlyt fektet a magyar érmekre is.

Az I. füzetben a czímerek eredetéről, régiségéről, pogány őseink czímeréről beszél. Előadja : századról századra, milyen czímert használt Magyarország mint keresztyén állam, s mikép bővült az a Vegyes- és Habsburgházból származott királyok idejében ?

Azután Magyarország mostani társországainak czímereit fejtegetvén, végre elmondja : mikép használtatott Magyarország államczímere az utóbbi időkben ?

A TI-dik füzetben kimutatja az államczímer jelentőségét, s annak nyomait törvénykönyvünkben, irodalmunkban, irodalmi kútfőinkben, műemlékeinkben kutatja. Elősorolja a pajzstartókat, melyek századok folytán használtattak, s most ilyenekül két álló angyalt ajánl.

Az ünnepélyesbb államczímerbe fölvétetni óhajtja a társországok czimereit is, csakhogy más rendben, mint az eddig történt ; nevezetesen, szerző a chronologiai egymásutánt ajánlja. A szívpajzsban lenne t. i. a Történelmi Társulatnak 1870. évben már a képviselőházhoz benyújtott megállapítása szerint (6. láp) Magyarországnak 500. év óta kifejlett, egyesült, s eddig is törvényes használatban levő czímere.

A nagyob pajzs első negyedében, a szívpajzstól jobbra fölül teendő Slavonia czímere a vörös középmezőben futó nyesttel. Alatta Dalmatia, balra fölül a mostani Horvátország scliachtáblája, s ez alatt végre, vagy is a 4-dik negyedben, Erdélyország egyesült czímere. (24. lap.)

Slavonia czímerére nézve szerző megjegyzi, hogy az nem ritkán hibásan festetik z ö 1 d k ö z é p-m e z ő v e 1, nemcsak nyilvános épületek és kir. hivatalok czégein : hanem a honvédzászlókon és magyar pénzeken is, p. o. az 1870. évi ezüst forintosokon, s 10—20 francos aranypénzeken a balról jobbra húzott ha-