Századok – 1874

Csaplár Benedek: A magyar birodalom czímerei és színei Ivánfi Edétől 209

BÍRÁLATOK.

209

azért nem is akarja munkáját az 1662-iki országgyűlés történetének tekinte tni ; ele annyi bizonyos, hogy ezen országgyűlés jövendő történetírójának igen nagy és hasznos szolgálatokat tett. A műhöz toldalékkép 11 darab, még eddig kiadatlan levél és okmány van csatolva, melyek közűi kiemeljük a borsodvármegyei levéltárból való V. sz. a. követi utasítást, és Szepessy Pál jelentését, ugyanonnan, XI. sz. alatt : mikép járt, midőn a katholicusok által a protestánsok eltávozása után alkotott és a király által szentesített törvényezikkeket, a felvidéki megyék nevében Bay Mihálylyal a nádornak visszavitte ? A hazai történet kedvelői érdekes, korfestő olvasmányt vesznek e műben, melynek nyelvezete egyszerű, világos, csakhogy szerző — hogy valami kifogást is tegyen a stylus curialisban és a latinból való fordításokban, — nem mindig tudta eltalálni ama kornak magyarságát; néhol nagyon is modern, nem is találó kifejezésekkel él, így, hogy csak egyet említsek, »tribunal dominale-t«, »uradalmi törvényszéknek« fordítja, minek pedig jó magyar neve : úri szék.

PÁULER GYULA.

IV.

A »Magyar Birodalom czimerei és színei.«

ívta Ivánfi Ede, kegyesrendi tag. Il-ik füzet. A magyar tud Akadémia által koszovúzott pályamű. Budapest, Lauffer Vilmos tulaj - dona. 1873.

E tartalmas füzet folytatása s kiegészítése azon becses munkának, melyet szerző 1870-ben tett közzé e czímmel : » A Magyar Birodalom vagy Magyarország s ítészeinek czimerei. A magyar kir. egyetem által koszorúzott pályamű. 63 kő- és színnyomatú ábrával.« így együtt, egy kötetben a két pályaművel kimerítőleg tárgyalja a korszerű kérdést társulatunk azon munkás tagja, kinek hazai emlékeinkre vonatkozó kutatásairól már korábban is nyílt alkalmunk elismeréssel nyilatkozni. Szerző e kétszeresen pályanyertes művében különösen érmészeti és heraldico-sphragisticai ismereteinek valóban becses eredményét mutatja be. Ugyanis Palma »Heraldicae speci-