Századok – 1874

Doby Antal: Ugocsa vármegye főispánjai 723

TÁRCZA.

725

és ország bírája, I. Ferdinánd és Miksa királyok alatt. 1556-ban Izabella pártján találjuk. 1558-ban Telekessy Imre Ferdinánd fővezére Zemplén, Pálócz várakat és Leleszi elfoglalja tőle, mire ismét Ferdinándnak hódolt. 0 a reformatiónak egyik hatalmas előmozdítója volt. — Udvarában mint nemes apród nevekedett föl Rákóczy Zsigmond, ki vitézsége és hadi szerencséje által ragyogó polczra : fejedelemségre emelkedett.

1569. Homonnai Drugeth Miklós és István, Ung és Zemplén megyék örökös főispánja. Ezen Drugeth Istvánról írja Bethlen Farkas, hogy a midőn 1566-ban a tatárok Erdélyen keresztül hazánkba törtek, s főleg Beregszász, Ungvár és Nagy-Kapós tájékán iszonyú dúlásokat tőnek : D. István mint még igen fiatal férfi, a csekély számú katonaság s fölkelő nép élére állván, Kapos alatt egy népes tatár hordát szétvert és leölt.

1571—ö.Perényi István.

1576—87. Perényi János. Az 1576-ki pozsonyi országgyűlés által ö rendeltetett ki az eperjesi uyolezados törvényszék tagjáúl a főnemesek közül.

1608 — 38. Perényi Gábor, abaújvári főispán, a protestantismusnak buzgó terjesztője, emlékezetét fenntartja Tejfalvi Chiba Márton ily czíinü munkája : »Romano categoricus. Azaz : Az apostoli vallással ellenkező minapi Római Catholicusok tudományának mutató laistroma. Mcllyett az nemes Személy Tejfalvi Chiba Márton egy Pápista vallásra tévelyedett Attyafiának irt : és Beregszászi Praedicator lévén, hazájának ajálot. Anno 1637.«Nyolcz r. 526 lap, ajánlotta pedig : Perényi Gábornak és nejének Salghay Katának, s élőbeszédében hosszan emlékezik meg a Perényick érdemeiről.

1656. Perényi Fercnez.

1660—70. Perényi Gábor, Abaújvármegyének örököj főispánja.

167 7. Perényi János.

1688. Barkóczy György, ki Szirmay szerint Thökölyi által lefejeztetett.

1691. Perényi Pál.

1698—17 11. Gr. Csáky István, egyszersmind leregi főispán. Főispánsága a II. Rákóczi Ferencz fölkelésével összeesvén : Bereg és Ugorsa fölkelt nemes égével s Károlyi Sándorral együtt verte meg 17 03. jun. 7-én Bolhánál az első kuruez csapatokat, később a Lengyelország-