Századok – 1874
Thaly Kálmán: Magyar történetírók életéhez II. Babócsay Izsák. 126
TÁRCZA. 129 kívánván szerencsés jó egészséget kedvcssivel együtt Kegyelmednek. Tarczal, 10. Junÿ 1695. Perillustris Dominationis Vestrae. servus humilis Isaeus Babôcsaÿ m. j>. »P. S. Már a szőlő szépen kezdett virágzani.« K ii 1 c z í m : »Perillustri Domino .Stephano Kálmán-c z a ÿ, Sacratissimae Caesareae Regiaeque Majestatis Inclytarum Huugarae et Seepusiensis Camerarum Consiliario, neonon Inclyti Comitatus Abaújváriensis Primario Assessori, etc. Domino mihi summe observandissitno, coleudissimo. — Cassoviac.« P. H. Eredeti, egész ívre, Babóesay saját keze sűrű, szép rendes írásával írott levél, a kir. kamara levéltára rendezetlen irományai közt, »ad 813.« jegyű csomagban. Babócsaynak a levélen látható, piros spanyolviaszba nyomott gyürüpecsétc igen finom metszetű mű. A pirosra színezett, alul szív-alakú csúcsban végződő pajzs, közepén, jobbról (heraldice) balra kissé liaráutosan dűlő szelvény által két mezőre van osztva ; a felső mezőben, a szelemen fölött, medve kullog ; a szelvényen három rózsa, alatta, az alsó mezőn, egy rózsa. A sisak koronájából is medve emelkedik ki féltesttel, jobbjában három nyílvesszőt tartva. A pajzs körül stylszerü, ékes diszitmények, a sisak mellett 1. B. betűk. E levélről ímé, Babóesay nemesi ezímerét is megismertük, melynek nyomán családját és eredetét meghatározhatni ; váljon a dunántúli Babócsayak közül szakadt-e ága a llegyallyára ? kétes, miután ezek czímerökben önkeblét mardosó pellikánt viseltek, mint a Romhánynál elesett Babóesay Fercncz kuruez dandártábornoknak pecsétéin látjuk, — aki pedig Dunántúlról eredt, saXVII-ik század vége felé élt idősb Babóesay Ferenczuek, Veszpréuivára 1 G90-es évekbeli kapitányának fia, s egy ideig kapitányságában helyettese volt. Különben is, a veszprémi Babócsayak előkelő birtokos nemesek valáuak, — tarezali jegyzőnk pedig igen közepes, inkább csekélyesnek mondható értékkel bírt, s előkelő származásának nyoma nincsen. Babóesay említett második levele, melyben Rákóczitól szőlöinspeetorúl lett kineveztetését érzékenyen köszöni meg, így szól :
