Századok – 1874
Ipolyi Arnold: Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata - 671
706 BESZTEROZEBÀNVA MÍ'VELTSÉGTÖRTÉNETE tésére. Epen oly részletesen mint mesterileg s elmésen írja azt le Bél Mátyás Beszterczebánya történetében, ki az eseményt mint szemtanú élte át akkor itt, hol 1708 óta sz. Erzsébet-templom melletti házban mint evangélikus lelkész lakott. De őt is, Bél Mátyást, Magyarország ezen egyik első s eddig még felül nem múlt hely történetíróját, Beszterczebánya műveltségtörténetében kiváló hely illeti meg. Magasan áll máig alakja Magyarország irodalomtörténetében, akár az akkori kútfőtanulmányok mély és bő, világos és kritikai ismerete által, akár pártatlan emelkedett hazafiui felfo gását tekintve, akár páratlan előadása genialis szellemességére nézve. A magyar történelem, melynek egyik legnagyobb munkája ezen város, melynek lakosa, papja és történetírója volt, még tartozik neki hódolottal s elismeréssel. Róvjuk le azt ma együtt midőn a magyar történelem a várossal ünnepet ül, a kitűnő férfiúnak itt ünnepélyesen felállított és megkoszorúzott eredeti egykorú arc.zképe előtt.-------Sed tempus est, ut valedicamus urbi, nobis multis nominibus dilectae, mondá egykor ő Beszterczebányának láthatólag kedvvel írt történetét bevégezvé : Nam et prima bonarum literarum rudimenta istic posuimus ; et postea liberaliter accepti, sedem fortunarum hic reperimus indidem ; ut sit omnino cur ei bene precemur, atque eius felicitatem nostram existimemus1). Mondjuk mi is ezt végül, városunk műveltségtörténetének rövid vázlatát befejezve. Mert nincs egyéb, mit ennek múltjából töí>bé kiemeljünk. A közel múlt XYIIT-dik század nevezetesebb mozzanatai átérnek, átjöttek, úgyszólván, napjainkig. És nem igen képezhetik még a történelem tárgyát. Még egyszer fellobban a műveltségi, a cultural irány, amint a múlt a polgári háborúk, a nemzeti fölkelések, a vallási villongások lecsillapodnak. Ekkor keletkezik kétségtelenül a város legnagyobb művelődési intézete a nagyobbszerü jezsuita-collegiumnak gymna’) Bél Notit. Hung. II. 437.
