Századok – 1874
B. Nyáry Albert: A Modenai Hyppolit-codexek - 1
4 A MODENÁI HYPPOLIT-CODEXEK. állapotok tartama alatt a magyar nemzet szellemi fejlődésében visszahanyatlott. Míg ezen időszak alatt más népek megfeszített erővel, főiskoláik szaporítása által, tudományos előhaladásuknak új forrásokat nyitnak : Magyarország fővárosának egyeteme, a Sigismundea (Sunda) bezáratik, s Mátyás király az általa alapított pozsonyi Akadémia Istiopolitana és a budai főiskola tanszékeit nagyobbára külföldi tanerőkkel kénytelen vala betöltenie. Már Olaszországban, s más egyebütt, a latin és görög remekírókban — Beatrix királynéhoz basonlólag — nők is gyönyörködnek, minálunk még a főurak nagyrésze nevét sem tudja aláírni, és az 1493. évi veszprémi, az 1494-ki nyitrai, s az 1515. évi veszprémi tartományi s megyei zsinatok, az egyházi rendbe felvétel minősítményéül, a helyes olvasást, és az elemi ismeretek némi járatosságát elégségeseknek találják. Hazánk ezen tespedt szellemi állapota szomorú következményeit a városi polgári elem viszás helyzete öregbítette. A szoros értelemben vett városi elnevezésre érdemes helyeink, gyér számukon felül, aránytalan területi elhelyezéssel is bírtak. Míg egyrészről az ország egyes kivételes részei, miként példáúl a Szepesség, a városi kiváltságos helyek egész csoportjától túlterlieltettek : az ország belső részein tartomány okúi beillő területek feküdtek, hol a városi élet legkisebb szikrája sem mutatkozott. Ekként Pesttől Nagy-Váradig és Szegedig egyetlen valódi város sem létezett. A városok gyér voltából eredő hátrányokat valamely országban a nagy városok, messzeható befolyásuk által, részben kipótolhatják — ámde maga Magyarország fővárosa rendes lakosai száma az időszerűit aligha egyliarinadával múlta felül Eger mostani népességét 3) ; ezen utóbbi város törzslakossága pedig, az 1503. s 1507. évi clika adójából következtetve, legföljebb ezer lélekre rúghatott.4) 3) Buda XV—XVI. századi képei után ítélve. A jelenlegi lánezhíd melletti, vagyis a vár alatti dunapart még nun volt beépítve. “) Dica regia in anno 1503 imposita ad unum florenum. S. Mtas
