Századok – 1874
Ipolyi Arnold: Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata - 671
678 BESZTEUCZERÁXYA MŰVELTSÉGTÖRTÉXETE Hogy a város első korszakában a házak nagyobbrésze itt is mint másutt fából volt, tanúsítják a városi jegyzőkönyvek, melyek még külön jegyzik meg a körülményt, hogy a ház kőből épült *). A faházak is azonban, mint azok a régibb német városokban Braunschweigban, Frankfurtban stb. még korunkig is ittott láthatók voltak, gyakran csinosan, ízléssel és mesterségesen épültek, részben falazva is, gerendarakat közé, (úgynevezett Fachwerk) alkalmazva a falat. Ellenben a mint a főutczák a főtér házai mögött a hosszú kertek s udvarok messze elnyúltak, úgy rendezett további utczáknak és házsoroknak nem igen volt helye. Rendesen még csak a városból kivezető nehány utcza alúl és felül, az éj szaki és déli, keleti s nyugati oldalon állott rendes házsorokból ; melyek a város kapójával végződtek. Azontúl a falak mögött, sőt a falak közt is földek, kertek és egész majorságok állottak inkább, mintsem utczák vagy külvárosok. A vár alatt, mint említők, volt így a plébános majorja, más felé jobbágyai is laktak. A városnak kevésbbé jelentékeny, későbbi falain még nehány érdekes erődített tornya máig fenntartva látható. Valamint egy-két kapója is, míg a többi legújabban rontatott le. Rajtok a mint már jelenleg újabb átalakítások láthatók, a régibb müépítészeti ízlések nyoma nem igen észlelhető többé. A műépítészet azonban városunkban is, mint mindenütt, saj átlag az Istenházával, a templommal kezdődött. Ebben volt központja, itt érte legnagyobb virágzását s culminatióját, itt hagyta fenn legbecsesebb emlékeit, s innét sugárzott ki a többi alkotásokra is. Valószínű, hogy már a XIII. század második felében, midőn a város alakúit, és IV. Béla intézményénél fogva a legkiválóbb magyarországi városok sorába lépett, kétségtelenül várerőde is és temploma ennek körében már ekkor kezdett román vagy csak átmeneti csúcsiv ízlésben épülni. Mint épültek ezen műizlésben a szomszéd városok : Korpona és Dobronya, sőt ■) Idézett legrégibb vár. jegyzőkönyv: circa domum lapideam Hans Kulant. A Kmlavárosi törvénykönyvben is 17 3 : Steinen oder holczcn hausz, még általánosan dívott az utóbbi is.
