Századok – 1874
Ipolyi Arnold: Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata - 671
676 RESZTERCZEBÁNYA XIÜVEETSÈGTOKTÉNETE várhadnagyok és őrcgapatok laktanyái állottak. Mindannyi még máig romjaiban is és átalakításaiban itt imposans erős alkotmány ; méltó, hogy az enyészettől, melynek indult, most még könnyebb költséggel valamely közczélra alkalmazhatott, a város falai érdekes kaputornyaival együtt fentartassék. Ezen házak egyikén még késő gót keletkeztének 1474-iki évszáma is olvasható, Mátyás királynak s a városnak megrongált dombormű czímerével ; mely azon hagyománynyal függ össze, hogy egykor Mátyás, itt időzve, benne lakott. Úgylátszik, hogy a ház csakugyan ekkor ilyen nevezetesebb czélra lakásül épült. Lehet, hogy királyi szállóhely, lehet, hogy a várőrség hadnagyának laka volt. Kívülről az alacsonyabb városi részről vízvezeték által táplált vízsáncz fogta körül a várat. Feltöltött helyén most sétatér áll. Másfelől kettős bástyafal és a magasb hegyoldal helyzete védte, valamint a selmeczi várat is. Míg a kürmöczi nagy magaslatára alúlról hosszá fedett lépcső, külön alsó várudvar fallal, az úgynevezett Zwingerrel, védve vezetett fel. Mindkét utóbbi várnál a templomtól különváló tornyok is uralkodtak a magaslaton. Selmecz várának azonban újon épült gót ízlésű temploma is, mire elkészült, már azonnal várerőddé alakíttatott át. A beszterczebányai ezen vár dús hadfelszereléséről szólnak még a város levéltárában olvasható inventariumok, összerások, melyekből látjuk, mikép korszakonkint bőven volt ellátva mindennemű fegyverekkel. n) Közűlök nem egy érdekes tárgy máig is a város levéltárában letéve megmaradt. Érdekes leeresztett sisakok, pánczélok és vassodrony-ingek, kardok és óriási pallós-bárdok. Míg Selmeczen a várkamarák egyikében a felhasználatlanúl maradt nyílveszszők, mint raktárban halomra hányva feküdtek a legújabb időkig és csak nemrég felállítva rendeztetett azok megmaradt része. A vártól mint a város fejétől kezdve sugárzottak ki azután Beszterczebánya város főutczái és nagy tere fel- s lefelé. — ]) Városi levéltár 50 esőm. 8. sz. és 115. csőm. 17. sz.
