Századok – 1874
Ipolyi Arnold: Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata - 597
IPOLYI ARNOLDTÓL. 635 neveznek a jegyzőkönyvek egy Hartlub nevű balneatort és 1371. Mertlin Baadert fürdőst. Hasonlón ismeri ezen hivatalt a budai törvénykönyv is '). Amennyire ezek a fürdőkkel összekötetésben működtek, megemlíthető mindjárt itt, hogy a középkor hasonló humanitárius közjótékonysági intézményeihez tartoztak a közfürdők is. Ezek rendesen a város birtokában voltak s a regale, az adó-haszonvétel egyik nemét képezték. A beszterczebányai számkönyvekben is ekkép találjuk a közjövedelmek és költségek közt említve, a mint a város gondozza, javítja a fürdő-épületeket, szedi a díjat. A XYI. század kezdete óta többször dolgoznak javításán 2). Ezen időtájtt adományozza Ernuszt Zsigmond pécsi püs. pök, a gazdag Ernuszt Bán beszterczebányai bányabérlö és birtokos fia a városnak saját fürdőjét is, mely a mai fürdő-utczában (Bader-Gasse) volt 3). Ebben voltak tehát ekkor az azóta itt elenyészett városi fürdők. Az ily fürdő-intézetek adományozásai s alapítványai gyakoriak voltak már a középkoron át a külföldön. Míg egyrészt közjövedelmet képeztek, másrészt a szegények számára ingyen fürdőalapítványok voltak, az úgynevezett szegénylélekfürdők. 4) A városnak korán volt már vízvezetéke is. Bányamüves lakosai vizlevezetéssel bányáikban g akran foglalkozván a város számára is máig létező vízvezetékeit készítették. A régibb számkönyvek s okmányok már ezek javításáról, fenntartásáról szólallak. 5) A középkori városi közintézmények sorába tartozott még *) Kachelmann Ung. Bergb. 104. Budavár, tv. könyve 182. p. 2) 1504. számkönyvek többször említik : Auf dy Badstube. 1517. lliasch (talán az Illyésfalvi birtokos uraknak) auf Eichenholz zu der Bad stube. 3) Super balneo fassio episcopi Quinqueeclesiensis Sigismundi pro parte civitatis. Vár. levélt. 2. 4. 4) A XIII. század vége óta gyakoriak a külföldi nevezetesebb városokban, mint regale használva, s alapítványokkal ellátva. L. Kriegk. i. h. n. 7. Badewesen 1 — 22. stb. Goetzl de Balneis animarum vulgo Seelenbitdern 1707. és Melle De balineis animarum Lubecensibus. 1710. 5) Propositiones factae circa aquaeductum stb. Városi levéltár 103. 30—36.