Századok – 1874

Pauler Gyula: A beszterczebányai gyűlés 1670. 553

554

A BE8ZTERCZEBÂNYAÏ OYt't.ÉS.

gyarországban vezérszerepet játszhattak volna, kivált akkor, midőn a vezérnek magának külön kis seregének kellett lenni, hogy a dolgot elkezdhesse. Még kevésbé volt alkalmas Baloghy Gáspár ügyvéd és korponai jegyző, eszélycs és erélyes ember, ki a bányavárosokban működött az összeesküvés érdekében, és mindig figyelemmel kísérte a pénzverdéket, hogy a kellő pillanatban a felkelés markolhasson készítményeikből. Wesselényi meg halt. Özvegye Szécliy Mária már egy év óta megtört betegség és anyagi gondok alatt, és még 1668. végén felfedezte férje öszszccsküvését az udvarnak. Mindenese, — és mint a rósz világ tán alap nélkül monda — szeretője, Leszenyei Nagy Ferencz tanácsoló neki e lépést, mert ekkép vélt legkönnyebben kibontakozhatni a hinárhól, melybe Nádasdynak tétlensége által jutott. Nádasdv — az ország leggazdagabb és akkor talán legokosabb embere — változásokat akart, de azok előidézésére nem volt elég bátorsága. Neki főezélja a nádorság volt, midőn pedig látta, hogy azt el nem éri, az udvarnál gyanússá lesz : ő is megliódolt, bűnbánó vallomást tett Leopoldnak, és egészen vissza vonult a mozgalomtól. Volt tehát még Zrínyi Péter horvátiján, a nemzetnek első katonája, ki czélját, bátyjának Miklósnak nagy eszméjét, — Magyarországot a török kezéből kiragadni, régi fényébe a mennyire lehet visszahelyezni — sohasem változtatta, de annál gyorsabban változtatta eszközeit.

Zrínyi Péter hős volt, de gyenge itóletű ember, ki mindig az után nyúlt, mi keze ügyébe esett. Kopogtatott ő a franczianál, Lengyelországban, Yelcnczénél segítségért Magyarország számára, de hasztalan. A felvidékiek sarkalták, fordûljon a törökhöz, de ő gyűlölte a pogányt, ki ellen egész életében liarczolt, és ki ellen harczolva nyertek ő, bátyja, ősei világhírű nevet. Mindamellett egy ravasz kapitánya, Bukovaczky Ferencz rávette, engedje őt lemenni Törökországba, kikémlelni a török intentioit Magyarország ellen. Bukovaczky 1669. november havában csakugyan lement ; megfordult a szultán udvarában és a nagyvezérnél Kandiában, és egy csomó mézcs-mázos ígérettel jött vissza, melyeknek veleje oda ment ki, hogy a porta segíti a magyarokat, de keljenek előbb fel, fogjanak fegyvert Ausztria ellen, nehogy a török lássék annak, ki a békét megszegi. Zrínyi részben