Századok – 1874
Ipolyi Arnold: Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata - 525
IPOLYI ARNOIjDTi'iIj. 551 kel a bányaterületeket a koronától s az egyes birtokosoktól a bányabér fejében, vagy vételáron szerezték meg eleve, míg azoknak adományos birtokosaivá is lőnek ? Mindezt jelenleg az eredeti okmányok és szerződések hiányában nehéz biztosan meghatározni, midőn előbbi birtokosaik neveit és azok tulajdonosi viszonyait nagyobbára már csak azon későbbi időből ismerjük, mikor ezen birtokok részben a város tulajdonába mentek át, részben pedig mellettök már a városi polgári jog kifejlődött volt. Valószínűnek látszik azonban, hogy itt a város keletkezte előtt többféle jogczímen keletkezett a birtoklás is. Ezen birtokjog czímek nyomaiban is azonban ráismerhetünk még szintén az éppen akkor IV. Béla korában bejött előkelő német gyarmatosok és telepítők által hozzánk beszármazott azon germán birtokjogi elemekre, melyek a magyar joggal elvegyülvén, rólok méltán mondhatta a magyar államjog egyik legnagyobb mestere Bartal György híres commeutariusaiban, Horác ismeretes gúnyverse kifejezésére emlékeztetve : hogy fejők, elejök a német jogból volt véve, míg tovább a magyar jog módjába átmenve végződtek. Superne, úgymond, teutonicam praeseferunt formain, et in htmgaricum desinunt modum. ‘) Figyelmet kelt mindenesetre azon körülmény is, hogy e német gyarmatos birtokosok telepei körül mindenütt ott találjuk egyfelől közvetlen közelségben még a régi egykorú magyar birtokosokat is, habár bányatelepeiket már nagyobbára a város bányabirtokosainak eladták s elidegenítették volt. A helynevek hasonlón máig fenntartották emezek régi családneveit, mint a város helységeinek nevei ama német birtokos telepítőkét. Az Urak- vagy Ispánok-völgye, s a királyi birtokra mutató Királyfalva helyneveken kívül : a Saulfalviak, a Radványi Radvánszkyak, a Lipcsei Dóczyak és Korodyak, a Szászfalusi Barlayak, a Pető- és Illyés-, a Farkas- és Yidafalvyak részben már a XIII. század óta majdnem máig, mint a vidéknek folyvást okmányokkal constatálható birtokosai jönnek elő ama beszterczebányai városi szász polgárok vagy lovagok *) Bartal Cornui. II. 149,