Századok – 1874

Botka Tivadar: A zelízi római síremlék 418

tÁRCJÍA. 419 krónikának es Bonfiniiisnak azon helyei szolgáltattak alkalmat, a hol meg van az írva, hogy a görög háború befejezése után Acha (vagy Atha) nádor Zelys-en Szent-Jakab tiszteletére egyházat építvén, annak föl­­szentelési ünnepélyére Salamon királyt és Gejza herczeget megkérte, kik a meghívást elfogadván, azon ünnepélyen meg is jelentek. Ámde ez a S o m o g y megyében létező hajdan Zelyz, később Zsilicz nevű régi apátságra, »S. Jacobi de Silisio« vonatkozik, következőleg hibásan tu­­lajdonittatott a barsi Zclíz imaházának, melynek építése csúcsíves styl­­jénél fogva a XIV-ik századon túl nem tehető. Mióta a Zichy-Codex nagylelkű Moecenása a történelemnek kész­ségesen átadta a Bechey család okmányait, bizton állíthatjuk, hogy a barsi zelízi egyház alapítója nem más, mint ezen Bechey nemzetség, mely a XIV. század kezdetétől a XV-ik század végéig a barsmegyei Zelíz helységet és környékét szakadatlanul bírta. Beléptek ugyanis an­nak birtokába a Becheyek, az emlitett okmányok bizonysága szerint, R.-Károly király uralkodásakor, jelesen a Francziaországból hazánkba beköltözött Bechegerege nemzetségből, különösen annak a Becsék és Becskerekek táján letelepült Bodrog-vármegyei ágából származott Bechey Imre és fiai Töttös és Vesszős, kik mindannyian Barsmegyének főispánjai és Károly királynak nagy kegyenczei valának. Meg kell itt jegyeznem, hogy ezen frank eredetű jövevény nemzetség Kézainál ferdítve van írva Beche Gregornak a helyes Bechegerege helyett, mi a Becskerek név által is igazolva van. Föl kell tennem a szíves olvasóknál annak tudását, hogy a ke­resztény egyházakban a fő-oltárok ereklyéket tartalmazó kőtalapokra voltak fektetve. Ilyen oltári kőtalapúl szemelték ki a Becheyek a zelízi imaház számára a kérdéses római sarcophagot, melynek belső üregében a kellő ereklyék találtak helyet. De most támad azon kérdés megfejtése : honnét vették az alapí­tók azon római sarcophagot ? A feleletet a kő fölirata és a már idézett kútforrások nyújtják. A ki azt halála esetére készíttette, a Il-ik Adju­trix legio veteranusinak vallja magát. Már pedig tudva van, hogy ezen légiónak állomása a római Aquincum, mostani O-Buda volt, következő­leg a sarcophag a Becheyek által O-Budáról szállíttatott Zelízre. Köny­­nyen juthattak pedig hozzá a Becheyek, mert ők O-Budán, a kereszte­sek Hévíz városrészében és a várban több házat, telket, szőlőket bír­ván, sőt Bechey Töttös budavári polgárleányt vevén nőül, ezeu összeköt-30* '

Next

/
Oldalképek
Tartalom