Századok – 1874
Waltherr Imre: Károlyi Sándor emlékiratai a Rákóczi-háború kezdetéről - 396
400 KÁROM ÍS. EMLÉKIRATAI A RÁKÓCZl-HÁBOUÓ KEZDETÉRŐL. sülve van Méltóságod a nevezetes!) események felől, nevezetesen arról, hogy a szegény nép a lehetetlenségek követelése által nyomatva, elszéled. O Fölsége birtokához tartozó Erdőd és Madarász helységekben a nép megeskettetett : de eskü alatt sem lehetett tőlök egy havi tartozásaikat készpénzben kicsikarni, mivel — mit magam sem hittem volna — költségök egyátalában nem vala. Erdőd lakói négyhavi tartozással voltak liátrálékban, minek folytán saját jótállásomra vettem föl számokra a parancsnok űrtől pénzt ; más elhagyottabb helység tehát mikép volna képes tizenkéthavi tartozása lefizetésére ? Ha a szegény nép mindenét a mije csak van, még ruházatát is, kész volna adójában eladni, — még sem lenne módja pénzt szerezni ; a szegénység, ha szíve alatt lenne pénze, azt is oda adná, csakhogy a végrehajtás terhe alól meneküljön : de miután senki sem akad, a kinek valamijét eladhatuá és pénzzé tehetné, sem barmait, sem terményeit senki meg nem veszi, — elkeseredettségbe merül s nem tudja hová fordúljon ? Adja Isten a dolgok jóra fordulását ! Már nekünk sem engedelmeskedik ; az aratási idő beállott s nincs arató ; vannak olyanok, a kik termésük felét is odaadnák aratórészben. Ily zavarokra és az ellenség szándokára nézve tanácsot sem tudunk magunknak adni ; hacsak segítségünk nem érkezik : az Isten tudja, mi jövő vár reánk ! ügy látom, minden oldalról zsákmánynak tétettünk ki. IT. i. Most érkezett meg Andrássy űr ; többi között azt is beszéli, hogy Rákóczi a lázadókkal, Leffelholz malomhajói segedelmével, Vásáros-Náménynál átkelt a Tiszán ; nézetem szerint tagadhatlan, mikép a hajdúvárosokba akar menni, hogy ott magának híveket és kővetőket szerezzen.« Itt következnék gr. Bercsényi Miklósnak 1703. julius 8-kán a polyánkai táborbál Kende Mihály szathmári alispánhoz írott magyar levele ; melyet azonban mivel már a c. olvasó T h aly Kálmán által a gr. Csáky levéltárból egész szövege szerint közölve (1. Századok, 1873. évf. 19. 1.) isméi’, ismétlés kikerülése végett e helyütt csak megemlítünk, s az olvasót odautaljuk. Az emlékirat ekkép foly tovább : Gróf Csáky Istvánnak 1703. julius 4-én hozzám, Károlyi Sándorhoz írott levelében pedig ezek állanak :
