Századok – 1874

Hg. Odescalchi Arthur: Ismét úrvölgyi rézcsészék 359

TÁRCZA.

365

nántúli vezérének elfogatási környékét jelölé, s a tragicus végű hős emlékezetéért folytonos kegyeletben tartatott. IIö ke Laj os úr most, a Fővárosi Lapok april 26-iki számában a Béri Balogli-esalád okiratait ismertetvén, mint tolnai lakos és az ottani viszonyokkal ismerős, fölemlíti, — mit eddig nein tudtunk, — bogy a megye által az állítandó emlék költségeinek összcszerzésérc kiküldött bizottság a különben anynyi gazdag földesúri családdal dicsekedő Tolnában, fájdalom oly rideg közönynyel találkozott, mikép csak igen csekély összeget sikerült egybegyüjtcnie. Azonban a jó ég kegyesebb volt az elvérzett hős emléke iránt mint az emberek, és legközelebb földiéi; ugyanis azóta a vén kidőlt fa törzséből oly életerős sudár sarjadott fel, — bogy hacsak gonosz kezek ki nem irtják, hivatva lesz Balogh Adárn emlékét pár századig fenntartani. Szóval a vitéz vezér fája, mint dicsősége, az új időben új életre kelt.

Ez érdekes hős változatos életét, különösen utolsó, 1710-iki hadjáratának történetét illető adatokat T h a 1 y már annyira teljesen összegyűjtve bírja, hogy a tüzetes életrajz kidolgozásához nem sokára hozzá kezdhet. Azon tolnai, faddi adatok is, melyeket most H ő k e átszellőztet, már ismeretesek valának előtte, miután vele néhány évvel ezelőtt, 15 a r t a 1 György jelenlegi minister űr szives közvetítése folytán, az eredeti okmányok közöltettek a család által, és ő teljes másukat vette.

Hőke úr azon kérdésére pedig : hogyan jutott a Balogh-család Fadd birtokába ? a kir. kamara levéltárából adhatjuk meg a feleletet. Úgy t. i., hogy Balogh Ádám a török kiűzetése után a neoacquiat i c a e o m missio előtt ahhoz családja ősi jogát igazolván : Fadd, a »jus armor u m«-díj lefizetése után a kamara által birtokába bocsátott.

— SayOUS Kde, hires frauezia tudós, ki hazánkban is megfordúlt, és magyar viszonyok, különösen culturtörtenclcm tanulmányozásával kedvvel foglalkozik, miut írják, egy nagyobb szabású magyar történelmi, irodalmi és nyelvészeti munkán dolgozik, mely az Árpád királyok korában mutatandja fel hazánk állapotát. A mű czíme »Histoire de Hongrie sous les Árpád s,« (Magyarország történelme az Árpádok alatt) s Parisban jelenend meg. Csak örülhetünk, midőn nemzetünk múltjának egyes szakaszai oly szcllcmdús és' rokonszenves ismertetőre akadnak, a minő Sayous úr.”

Századok. 26