Századok – 1874
Zsilinszky Mihály: Tót történelmi szemle 1873-ról 340
342 KÖNYVIS.MEUTETKSEK, Ugyanis írt egy ily czímü értekezést: »A tótok és I X-d i k századbeli történelmük.« Ebben némi borongó hangon kimutatja, hogy a tótoknak tulajdonképen csak a kilenczedik században volt önálló állami életök, s ezzel külön nemzeti történelmük. Ezer évvel kell visszamennünk — úgymond, — ha valamit akarunk tudni eleinkről, mikor azok még önmagoknak éltek és történelmet csináltak. Itt e czikkben Záborszky őszintén elismeri, hogy a tót birodalom (vagyis Morvaország), mely kiterjedt vala a mostani Magyarország felföldi vidékére is, 907-beu a pozsonyi csatával megszűnt lenni. Ebből a nyilatkozatból, nézetünk szerint az következik, hogy a magyar nemzet csakugyan jóval Sz.-fstván előtt hódította meg a kárpátalji felföldet. Dícséi’etére szolgál szerzőnek azon higgadt hang, mely előadásán végig ömlik. Mi is készséggel aláírjuk a történetírásra vonatkozó amaz elvét, melyet e szavakban fejez ki czikke végén: legyen történelem és ne regény; legyen igazság, és ne pasquill ! Hogy azonban visszatérjünk Sasinek ismertetéséhez, csodálkozunk, hogy e sorok Íróját megróvja azért, hogy Hlozsánsky ama hires czikkét, melyben Névtelen történetírónkat (Anonymus Belac regis Not.) hetyke hangon, de tudományos érvek nélkül akarta tönkre tenni, s éles tollal támadja meg. A szives olvasó emlékezhetik, hogy mi csak azon durva és ellenséges hang ellen szólottunk, melylyel az illető czikk írója pótolni akarta az érvek hiányát. A komoly tudományos érvelést szívesen olvassuk, még ha nézeteinkkel ellenkezik is. így példâûl méltányolni tudjuk Sasineknek objectiv hangon írt történelmi czikkeit, melyeket folytatólag a X Y—X Y II-dik századbeli tótliősökr ő 1, illetőleg ezeknek Magyarországon való szerepléséről írt. (I. 55—69. és II. 59—61.) Jelenleg kettőt ismertet meg. Yitovec, alias Bytovec Jánost de Gereben, aki aCilleyek zsoldjában harczolt az Albert király halála után következett zavarokban, V. László halála után pedig Frigyes császár szolgálatába állott Hunyadi Mátyás ellen. A másik Bachman László, máskép Yanek = Yanko = Ladvenko, a ki a XV. század közepén Pozsony vidékét pusztította Frigyes zsoldjában, majd Ulászló és Mátyás magyar királyok szolgálatába lépett ; de itt sem volt állhatatos. Babló-lovag volt mindakettő, mint sok más azon korban.
