Századok – 1874
Márki Sándor: Bihar vármegye főispánjai az Árpádok korában 331
Biliarviirmcgye főispánjai az Árpádok korában. Azon. mintegy 750 □ mfdnyi tér, melyet Erdély mai határától kezdve a Szamos, Maros és Tisza rekeszt be, a magyarok bejövetelekor a Mén Marót által kormányozott oláhoknak és elszlávosodott kozároknak s bolgároknak nyújtott lakhelyet : emlékeinkben »bihari fejedelemség« név alatt szerepel. Mint ilyen, a keleti császárság egyik hűbértartományát képezte. Ez az első t é n y, melyet felőle biztosan megállapíthatunk, így olvassuk, *) hogy a Tisza, Körös, Maros és Olt folyó, valamint a Közép-Kárpát-hegység Közép-Dáeiát képezte ; tehát a mai Biharvármegyét e térbe kell tudnunk, mint egy önálló fejedelemség tagját. — 105-bén azonban legyőzvén Traján Decebált, e vidéken a tartományi rendszert hozta be, olykép, hogy a havasi Dácia (Moldva és Havasalföld s a régi Moesia) proconsulának, illetőleg a keleti Illyria praetorának vetette alá. 271-ben a gótok foglalták el, — majd a hunnok, társaságban a gepidákkal; 575. táján az avarok, kiket Nagy-Károly legyőzvén, úgy látszik, részben e tájra szorított. Legalább valószinti ; mert Marót bolgárokon és kozárokon, tehát velők rokon nemzeteken is uralkodott. A magyarokra, egyezkedés útján, csak Maróinak 905. körtil történt halála után szállott ; de mint vármegye, különválasztva a régi fejedelemség többi részétől, ez eseményen jóval túl, mintegy száz évvel később, tűnik föl, midőn t. i. Szent-István szervezte. Azonban régi társaival még ezután is többször jutott kap") Huszthy András »0- és Uj-Dáciá«-jának Dienes Sámuel által fordított s nálam kéziratban meglevő munkájában. Egyébiránt kinyomatva is megvan. (Bées, 1791.''