Századok – 1874
Nagy Iván: Magyarországi képzőművészek a legrégibb időktől 1850-ig - 285
TÁRCZA.. 285 széböl előkerült történelmi és genealógiai följegyzéseit, a szerző rövid élet- s jellemrajzát bocsátván előre. Körössy történelmi följegyzései 1481-ig, a nemzékrendiek pedig 1438-ig mennek vissza, s inig az előbbiek Mátyás királyról, a Petényiekről, régi Rákócziak- és kivált a váradi kapitányokról szólanak, — addig az utóbbiak a Rákóczi, és az ezzel rokon Lorántffy, Dobó, Zeleméry, Thelegdy, Mágócsy stb. családok nemzékrendét egészítik ki, számos eddig ismeretlen családtag nevével. Egyik külön nemzék-rendben pedig kiinutattatik, bogy II. R ákóczi Fcrencz — a Lorántffyak, Zcleméryek, Hcnyeyek és Dombayak ágán — vér szevinti egyenes utóda a hatvani zajos országgyűlés nádorának, a híres törvénytudós — Verbőczy Istvánnak. Mind e genealógiák a Rákóczi-ház oklevelei után készültek. A választmány határozata szerint úgy Szilágyi föntebbi nagyobb, mint Thaly e kisebb értekezése elkéretett a Századok számára. Ezzel az ülés befejeztetett. Magyarországi képzőművészek a legrégibb időktől 1850-ig. IV. Az eddigi közleményekhez pótlásul ínég a következőket van szerencsém adhatni, remélvén, hogy ezzel a pótlások sorát nem zárom be, hanem azt mások is az ügy érdekében kiegészíteni és pótolni fogják. Érdekesnek tartottam végre c pótlékom végére iktatni azon művészünket is, kinek nevéből csak a kezdő betűket (monogramját) ismerjük. Ilyenek összegyűjtése is művészettörténetünk körébe tartozik. Atzél Richard, (Fr. Richardus Atzcl) fametszö, egyike azon legrégibb művészeknek, kiket e nemben hazánk ismer. Tőle 1518-ból egy fametszet az esztergomi káptalan egyik régi könyvén fordul elő. (L. Archaeologiai Értesítő 1871. évi foly. V. köt. 294. lap.) Dániel fcstész a XVI. században, egyszersmind költő, Xádasdy Tamásnak pártfogoltja, mint Verancliichmk Dániel festészhez Sárvárról 1550-ben kelt leveléből kitűnik, melyben a tudós püspök arra hívja fel nevezett festészt, hogy tudósítsa öt a (pozsonyi) országgyűlés dolgairól. (Lásd Katona Historia critica XXI. p. 1004. és 1006.) Eluer Emészt jeles festő a XVI. században ; különösen diesértetett egyik festménye, mely Adám és Évát ábrázolta a paradicsomban a legélethívebbcn ecsetelt állatok környezetében. Ezen művészt mint
