Századok – 1874

Thaly Kálmán: A gr. Andrássy-család levéltárai 248

A gr. Andrássy-esalád levéltárai.

A Csík-Szent-Királyi Andrássy család Báthory István fejedelemsége idejében ősi fészkéből Erdélyből kiszakadván Magyarországra : itt egyes tagjainak, különösen Péternek, vitézsége s jeles közszolgálatai által, csakhamar hírnévre és hatalomra kapott, — különösen mióta 1585-ben a kevéssel az előtt kihalt Pelsüczi Bebek-esalád magva szakadtával a koronára szállt Krasznahorka várának és uradalmának örökös urává lön.

Az Andrássy ivadékok kivált a hadi pályán, de a polgári élet különböző állásaiban is kitűnvén, mind magasb polczra emelkedtek, és úgy a közügyek körül szerzett fényes érdemeik jutalmáéi királyi adományok, — mint szerencsés házasságaik által (a gr. Pálffy, gr. Zichy, b. Serédy, b. Orlay, Monoky, Szelényi, gr. Berényi, gr. Balassa, gr. Nádasdy, gr. Batthyány, gr. Csáky, gr. Festetich, stb.családokba nősülve) tetemesen fölgyarapították javaikat, s az ország legelőkelőbb nemzetségeivel vérségi szoros kapcsolatba jutottak. I. Miklós jász-kún főkapitány ésgömöri főispán 1676-ban a bárói (»Liber Baro a Krasznahorka«), Károly tábornok pedig 1780-ban a grófi rangot szerzé meg nemzetségének, míg a másik ágot ugyanekkor II. István borsodi főispán emelé grófi méltóságra.

A krasznahorkai várban az Andrássyak — mint szabad, örökös urak, — saját őrséget tarthattak, s még a Bebekektől átszármazott régi ágyúik most is ott ásítoznak az ó hegyivár szik lakapujánál. E várban őriztetik a családi közöslevéltár is, — melyet hazai történelmünk érdekében átvizsgálni hő óhajtásom lévén : az engedélyt erre néhai gr. Andrássy György volt országbíró ő nmlgától, — a ki immár, midőn ezeket írom, a krasznahorkai ős szirtbe vágott sírboltban aluszsza örök álmait, — 1868. nyaráu megkaptam. A liberális főúr, egyszerű, levélbeli