Századok – 1874
Nagy Iván: Magyarországi képzőművészek a legrégibb időktől 1850-ig - 185
NAGY IVÁNTÓL. 2 05 B. Wittiiighof Károly, részmetsző és egyszermind rajzoló’ hazánkban 1772—1826. (Toldy Ferencz Irodalmi Beszédei' Pozsony, 1847. 8r. 271. lap.) Zagor György, domokos-szerzetbeli szobrász Magyarországon a XVI. században. (Ipolyi A középkori szobrászat 75. lap.) Zausig, lásd C s a u s z i k. Zeller Sebestyén, rézmetsző Pozsonyban, hol 1737—1777 év közben virágzott, mint azt müvei mutatják. Általa metszetteknek találtam a következőket : 1. Gróf Pálfly család czimere. Folio. (Kazy Historia Regni Hung. Tyrnaviae 1737. évi egyik kiadása előtt.) 2. Bíró Márton veszprémi püspök arczképe. Folio. (L. Compendiosa Genuina et sincera Relatio actorum gener, canonicae Visitationis D. Weszpremiensis. Jaurini 1760. fol.) 3. Egy allegoricus kép. 8r. (L. Bel M. Corn pend. Hungáriáé Geographicum Posonii 1777. 8r.) Zimányi János festész Kassán 1830., kinek mesteri ügyessége a rozsnyói székesegyház fő oltárképén tett javításokból következtethető. (L. Tudományos Gyűjtemény 1830. III. 95.1.) Zöllner Lajos (másutt Czollner), rézmetsző és rajzoló Budán e század első negyedében. Nevével jegyezve láttam a következő metszvényeket : 1. Építészeti rajzokat. 2. Fiisz János zeneszerző síremlékét. (L. Tudományos Gyűjtemény 1819. XII. köt.) / lm, ennyi az, a mit a magyar képzőművészek életére és müveikre vonatkozólag —legnagyobbára csakis saját forráskészletemből merítve — előadhattam. A mi azt nézi, hogy leggyakrabban az egyes csekélyebi) becsű aprólékmüveknek elősorolására is kiterjeszkedtem, a mi sokak előtt ünalmasnak is tűnhetik fel : ezen eljárásom mentségéül megjegyzem először azt, hogy — mint a bevezetésben is érintém — képzőművészetünk történelméhez kívántam a homokszemeket összehordani, hogy ekképen az amúgy is sok aprólékos fáradtságot igénylő munkában úgy a lexicographnak, valamint egykor a magyar képzőművészet történetírójának kezére dolgozzam; másodszor pedig az vezetett ezen eljárásra, mert azt hiszem, hogy ezen aprólékos,
