Századok – 1874
Fraknói Vilmos: Melanchton és magyarországi barátai 149
FKAJNivi. két főúr hízelgő és előnyös ajánlatait. A következő év tavaszáig Wittenbergben maradt, s akkor szoros baráti viszony fejlődött ki a magyar ifjú és Melancbtbon között.106) De barátsága és az általa kilátásba helyezett szép jövő varázsa nem volt képes őt visszatartani. A gyermeki szeretet kötelességei vonzották szülőföldjére. Szülői még életben voltak, s oly helyen laktak, hol a török foglalás veszélylyel fenyegette biztonságukat. Szándéka volt tehát őket fölkeresni és biztos helyre vinni, Lengyelországba, hol Tarnowski birtokain szíves fogadtatásra számított.107) Melancbtbon fájdalommal látta őt távozni. »Sigismundus Gelous noster — írja barátjának Camerariusnak — quod faustum et felix sit, proficiscitur in patriam, cujus discessus geminum mibi dolorem affert. Nam et divelli a me TTuoK^zarrjv doleo, et ipsi in tam luctuoso patriae bello non possum non metuere... Nunc opto, ut Sigismundum servet filius Dei, Dominus noster Jesus Christus, quem invocat vera pietate.«108) Óhajtotta őt útjában Lipcséig kísérni ; de ügyei által akadályozva, 10 9) arra szorítkozott, hogy őt Tarnowski krakkói kapitányhoz — ki egykor Szapolyay J ánost is vendégszeretőben részesítette — és Perényi Péterhez intézett ajánlólevelekkel lássa el, melyekben jeles tulajdonait és erényeit melegen kiemeli.110) 106) Bizonyítja ezt Melanchthonnak 1545. martius 22-én Came rariushoz intézett, alább idézendő levele. 107) Mclanehthon 1545. martius 25-én Tarnovszki krakkói kapitánynak írja róla : »Redit in patriam, ut si possit, parentes inde traducat in vicinam Poloniam, quibus hospitium in tua ditione praeberi aliquantisper petit . . . Propter virtutem tuam, et propter viciniam ad te confugiendum esse censet.« V. 713. 1. 108) 1545. martius 25-én. Ugyané levélben olvassuk: »Pro vino misso gratias tibi ago ; Sigismundus in liae urbe non aliud judicat esse lapcoTfooj'.« Miből következtethetjük, hogy Torda gyakran vendége is volt Melanchthonnak. V. 7 08. 1. 109) »Cum quo — írja Camerariusnak a föunebb idézett levélben — certe excurrissem, nisi aulicis compedibus retinerer.« V. 708. 1. 11 °) Tarnowskihoz intézett, fönnebb említett levelében írja: »Eruditio Sigismundi magno ornamento poterit esse alicubi scholae, ubicunque erit.« V. 713, 1. Es Percnyihez 1515. martius 27-en in-
