Századok – 1874

Fraknói Vilmos: Melanchton és magyarországi barátai 149

FRANKL VILMOSTÓL. 167 Perge igitur, totis secure expandito campis Ingenium late, perge, age, curre, voles. Nam te jam cingit graja latiaque corona, Inque dies clarum Cecropis alma facit. Per te Marisio continget gloria major, Major Zamosius Chykelliusque fluet. Et, Sigismunde, tuo gaudebit nomine Gela Haud minus, Arpinum quam Cicerone suo.99) Krakkóból Wittenbergbe vonzotta őt ezen egyetem taná­rainak nagy hire; 1539-ben találjuk anyakönyvébe jegyezve.100) .Teles tehetségek által támogatott szorgalmát kitűnő ered­mények jutalmazták. Midőn 1544 január 31-én a szépművésze­tek mesteri fokozatának elnyeréséért huszonkét tái’sával verse­nyezett, ő állotta ki mindannyi között legfényesebben a szigor­latokat.10’) Az előadás, melyet ez alkalommal — az egyetemi szokás követelése szerint — tartott, fönnmaradt. Szent-János evangéliumjának ezen mondatát »Et verbum erat apud Deum« vette föl, hogy kimutassa, mennyire hasznosak a nyelvtani isme­retek hittudományi kérdések megvilágítására.102) ") Vevanesics Antalnak ezen epigrainmja az 1536. január 1-én Gyulafehérvárról Tordához intézett levélhez van csatolva. »Fratris mei epigramma — írja itt — quod a summa ejus erga te benevolentia pro­fectum est, hoc meum excitavit. Sis igitur utriusque nostrum testimonio commendatus, si modo quid ponderis in judicio nostro esse possit ; amo­ris certe in animo adversum te plurimum est. Quare enitere, et ad me­tam, ad quam duduni te accinxisti, sedulo emices, neque pallore aut vigiliis deterreare, tametsi ex adolescentia non exieris.« (Verancsics Antal összegyűjtött munkái. VI. 38. 1.) Torda és Veran­­esies között később is szívélyes viszony állott fönn. Bizonyítja ezt Ve­­rancsicsnak 1558. február 12-én Tordához intézett levele. (Ugyanott. VII. 197. 1. 10°) »Sigismundus Geleus Transylvanus« névvel van a witten­bergi főiskola anyakönyvébe jegyezve. Révész. Történelmi Tár. VI. 218. lap. í°i) Werner György 1544. april 12-én Réwai Ferencznek írja róla : »Sigismundus inter viginti septem magistros artium liberalium nuper Vitebergac promotos, ut vocant, primum locum totius academiae calculis tenuit. (Eredetije a b. Révay család stjávnicskai levéltárában.) L. Frankl. Réwai Fcrencz fiainak hazai és külföldi iskoláztatása. 70.1. ,02) Ki van adva Melanchthon munkái között. Czíme: »Quae* 13*

Next

/
Oldalképek
Tartalom