Századok – 1873

Deák Farkas: Kemény János erdélyi fejedelem levelei a gr. Csákyak kassai levéltárában 482

Kömény Jiínos crdciyi fejdelein levelei a gróf Csiikyak kassai levéltárában. i. Már első felolvasásom alkalmával volt szerencsém említeni, hogy az általam közlött fejdelmi levelek (Bethlen Gábortól I. Apaffy Mihályig) gróf Csáky István egyéniségét, társadalmi állását és befolyását egészen más sziliben tűntetik fel, mint azt az eddig ismeretes krónikákból olvashattuk. És úgy látszik, hogy a fejdelmek sokkal jobban ismerték, sokkal többre becsülték Csákyt, mint az írók ; és e tekintetben sajátságos állása van Kemény Jánosnak, ki krónikaíró és fejdelem volt egyszersmind. Kisebb látkörű, kevesebb befolyással bíró s a politicai élet központjától és titkaitól távolabb álló írók — még napjainkban is —igen sokszor niende-mondák, útszéli hírek, tudósítások, kiadott jelszavak stb. után és pártszenvedélyök szerint írnak és ítélnek, s gyakran megelégedve azzal, lia a közhangulat szájaízére tudnak írni, tárgyias, beható tanúlmányt nem állítanak szembe az egyszer elfogadott s közkézen forgó nézetekkel. így jártak el Csáky irányában az erdélyi krónikások s ezek után az erdélyi újabb történetírók is. Maga Kemény János is, ki Csáky első szereplésekor Bethler Gábor elhalálozása idején még igen fiatal ember volt, s kiről okom van hinni, hogy mint Brandenburgi Katalin ifjú kamarása — bár a Bethlen István pártjához tartozott — nem volt egészen közönyös az özvegy fejdelemné mint nő iránt, nem Ítélhetett teljes tárgyiassággal a fejdelemné nyilvános, kegyençzéről; és habár önéletírását Csáky erdélyi szereplése után csaknem 30 évvel (1657—58) írta, lelkében még mindig a régi benyomások éltek, s így Csákyt, ki akkor 24—26 éves — Kemény-