Századok – 1873

Pesty Frigyes: Magyar fejedelmi levél a XV-ik századból 716

718 TÁRCZA. Ezen hatalmas oligarcha a sztambuli héttoronyban végezvén be életét, Debreezen birtoka fiaira, Ferenczre és Jánosra származott át, kik közül az utóbbi, vránai perjel, Izabella királyné pártjához állván, Ferdinánd király által nótáztatott, és Debreezennek öt illető része elkoboztatott; mind a mellett ezen részt Ferdinánd 1557. évben kiadta Török Ferencznek azon föltétel alatt, hogy Debreezen városa (oppidum) ezentúl is mint eddig, az egri vár fenntartására évenként 500 forintot fizessen, és hogy Török Ferencz az ő híítelen és lázadó testvérét Jánost Debreezen felének birtokába semmi szín alatt bc ne bocsássa, sem neki annak jövedelmeiből bár mit ne küldjön. Ugyanezen évben János perjel magát Izabella királyné által négyezer forint fizetése mellett Debreezen város birtokában megerösítteté, — de vájjon a kemény katona ezen lépése használt-e neki ? a későbbi dolgok kétségessé teszik . sőt inkább Török Fercnczet egész Debreezen elismert tulajdonosául találjuk. De ennek fia István pápai várkapitány mindenféle megtámadásoknak volt kitéve legközelebbi rokonai részéről. Nevezetesen Bedeghi Nyári Pál, Bihar, Kraszna és Közép-Szólnok vármegyék főispánja s váradi főkapitány, mint István nővérének Zsuzsánnának férje, és Homonnai Drugeth Bálint, István fia, mint Török István másik nővérének Fruzínának férje azzal szorongatták Istvánt, hogy Debreezen birtoka nemcsak a Török család férfiágát, hanem leányágát is illeti. Ezen igények miatt a viszály elég soká tartott, melyet leginkább a város lakossága síulett meg, minthogy a leányágbeli érdekeltek, jogaik fenntartásáért érzékeny adókat vetettek ki, és ily módon a lakosokat majdnem elszegényedésre juttatták. A viszálynak az 1601. évben létrejött egyesség vetett véget, olyformán, hogy István nővérei, és illetőleg sógorai beleegyeztek abban, hogy István és az ö férfi maradéki Debrecz. nt örökségileg bírhassák : de ilyen férfimaradék nemlétében Debreczenvárosának birtoka Homonnai Bálint és Nyári Pál gyermekeire szálljon át, mely fogadás biztosítására Török István Újváros két harmadát azonnal át is adta rokonainak. A helyzet megismerésére szükség megemlíteni, hogy az egyesség idejekor Török Istvánnak csak egyetlen leánya volt, Magdolna nevű ; Nyári Pálnak azonban öt fia (István, Miklós, Pál, Zsigmond, Ferencz) és két leánya (Borbála, Juliána), Homonnai Bálint zempléni főispánnak pedig csak egy, István nevű fia, kiről az cgyességi levélben szó nincs, és kiben ezen, az erdélyi fejedelmi szé kre is törekvő férfiúnak (de nem az egész