Századok – 1873
M. Ferencz: Ajtósi Ajtós volt-e Dűrer? 70
70 TÁRCZ-A. És Keresztúry ez állítására nézve hivatkozik Moreri Lajos „Le grand dictionaire historique" VIII. köt. „Tolet Jean" ezíinü czikkére. A kinek ezen idézett munka kezeügyében van : ne sajnálja felütni, — s ha Keresztúry hivatkozása nem téves: akkor Rogemek Jár. os püspöke senki más, mint Toletan János, nem pesti, sem váczi hanem „Pestheniensis episcopus." Különben i?, ha tekintetbe veszszük, hogy Kogér Tőle ten János káplánja volt, még mielőtt Magyarországba jött s itt váradi kanonokká lett volna, s hogy midőn a tatárjárás után Olaszországba visszatért, ismét Toletan Jánoshoz, akkor már bíbornokhoz ment, s ennek pártfogása folytán emeltetett 12 49-ben a spalatói érsekségre: már ezek révén is föltehetnők, hogy Roger az ő „munkácskáját" Toletan Jánosnak ajánlotta, ki állandó jóltevője, s a magyarhoni szomorú történeteknek csak hírhallója volt. E föltevést Keresztúrynak említett, s egyenesen De«ericzky megezáfolására fölhozott idézete épen kétségtelenné teszi. BUNYITAY VINCZE.*) — Ajtósi Ajtós volt-e Dürer? A „Századok" múlt évi IX-ik füzetében Haan Lajos úr Dürer sziiletéshclye s családi nevére reflectálva, azon véleményét mondja ki, hogy a nevezett világhírű művész igen valószínűen a fia által „Eytas"-nak nevezett, voltakép azonban Ajtós falvárói származott, a honnét ősei, mint köznemesek, családi nevüket vették ; e szerint Dürereket, mielőtt Albertnek atyja nevét megváltoztatta volna, Ajtósnak hítták. A nyom, melyen a t. értekező haladt, igen helyes, és még az alább követkozendőkkel is támogattatik. Dürer atyja, habár a munkásosztályba szállt alá, nemes származására még külföldön is adott valamit : a mennyiben czímere't, melylyel magyarországi elei éltek, ő is használá. E czímer minden kétségen *) T. tagtársunk S z e n t-I m r e, Biharvármegyci község XVII-ik századi, de még most is használatban levő magyar köriratú pecsétének leírását is szíveskedett beküldeni, — azonban e pecsét a „Századok" múlt 1872-ik évi folyama 278-ik lapján, ifj. Gyalókay Lajos úr által ismertetve volt; a különbség csak az, hogy míg Gyalókay úr 1698-at, Bunyitay úr viszont 1689-et olvasott le a pecsétről. Melyik most már a valódi évszám ? ez lenne megállapítandó a pecsét pontos sorozhatása végett. S z e r k.