Századok – 1873

M. Ferencz: Ajtósi Ajtós volt-e Dűrer? 70

70 TÁRCZ-A. És Keresztúry ez állítására nézve hivatkozik Moreri Lajos „Le grand dictionaire historique" VIII. köt. „Tolet Jean" ezíinü czikkére. A ki­nek ezen idézett munka kezeügyében van : ne sajnálja felütni, — s ha Keresztúry hivatkozása nem téves: akkor Rogemek Jár. os püspöke senki más, mint Toletan János, nem pesti, sem váczi hanem „Pesthe­niensis episcopus." Különben i?, ha tekintetbe veszszük, hogy Kogér Tőle ten János káplánja volt, még mielőtt Magyarországba jött s itt váradi kanonokká lett volna, s hogy midőn a tatárjárás után Olaszországba visszatért, ismét Toletan Jánoshoz, akkor már bíbornokhoz ment, s ennek pártfo­gása folytán emeltetett 12 49-ben a spalatói érsekségre: már ezek révén is föltehetnők, hogy Roger az ő „munkácskáját" Toletan Jánosnak ajánlotta, ki állandó jóltevője, s a magyarhoni szomorú történeteknek csak hírhallója volt. E föltevést Keresztúrynak említett, s egyenesen De«ericzky megezáfolására fölhozott idézete épen kétségtelenné teszi. BUNYITAY VINCZE.*) — Ajtósi Ajtós volt-e Dürer? A „Századok" múlt évi IX-ik füzetében Haan Lajos úr Dürer sziiletéshclye s családi nevére reflectál­va, azon véleményét mondja ki, hogy a nevezett világhírű művész igen valószínűen a fia által „Eytas"-nak nevezett, voltakép azonban Ajtós falvárói származott, a honnét ősei, mint köznemesek, családi nevüket vették ; e szerint Dürereket, mielőtt Albertnek atyja nevét megváltoztatta volna, Ajtósnak hítták. A nyom, melyen a t. értekező haladt, igen helyes, és még az alább követkozendőkkel is támogat­tatik. Dürer atyja, habár a munkásosztályba szállt alá, nemes szárma­zására még külföldön is adott valamit : a mennyiben czímere't, mely­lyel magyarországi elei éltek, ő is használá. E czímer minden kétségen *) T. tagtársunk S z e n t-I m r e, Biharvármegyci község XVII-ik századi, de még most is használatban levő magyar köriratú pecsétének leírását is szíveskedett beküldeni, — azonban e pecsét a „Századok" múlt 1872-ik évi folyama 278-ik lapján, ifj. Gyalókay Lajos úr által ismertetve volt; a különbség csak az, hogy míg Gyalókay úr 1698-at, Bunyitay úr viszont 1689-et olvasott le a pecsétről. Melyik most már a valódi évszám ? ez lenne megállapítandó a pecsét pontos sorozhatása végett. S z e r k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom