Századok – 1873

Botka Tivadar: A heraldicai bizonyítékok 570

570 TÁKCZA. 3. Csaplár Benedek ismertette rövideden a nyitramegyej Bajmóez és Privigye városok, s a kegyesrendüek privigyei régi rendháza levéltárait, ott a nyáron tett kutatásai nyomán. Ezen előadás is folyó­iratunk számára tartatott fenn. Az ülés ezzel esti félnyolezkor végét érte. — A heraldicai bizonyítékok. A családi czímerek azonos­sága vagy különbözése egyike azon biztos érveknek, melyek segítségé­vel a középkori magyarországi családoknak közös verségét vagy kü­lönbözését, néha minden más adatok nemlétében, biztosan meghatá­rozhatjuk. Tudósaink azonban a bizonyítékok ezen nemével eddigelé keveset éltek, minek oka többek közt az is, mert ilynemű czímerek és azokat képviselő pecsétek gyűjteményei hazánkban gyérek és tud­tommal még primitív állapotban vannak. A jóformán kiegészített káp­talani, apátsági, prépostsági és hiteles-helyi pecsétek mellett, még a XIII. és XIV. századbeli nádori családok czímereivel és pecséteivel sem bírunk, mely családok pedig országunk történetére nagy befolyás­sal voltak. Nekem nagy reményem van, hogy a Történelmi Társulat azon buzgóságát, melylyel a magyar köriratéi községpecséteket felkarolta, a homályban borongó középkori családok czímerei és pecsétei gyűjtésére is ki fogja terjeszteni. Csak így lesz lehető, hogy a legjelesb történelmi munkáikban a családok vérségét illetőleg található kételyek, tévedések és zavarok ki fognak igazíttathatni. Például történetíróink azon Andrást, ki I. Károly idejében uno­katestvérével Kakas Miklóssal (dictus Kokos) Dunántűi Kabold, Piliskc, Újvár, Sárvár, két Kőszeg, Izdencz és Monoszló várakat elfoglalva tart­ván s az osztrák kalandorokkal czimborálva, a király ellen fellázadott, de tőle elszakadott főbajtársai Köcski Sándor (utóbb Károly király kedves országbíráj'a) és Osl Lőrintz Zalamcgye főispánja (ki a Kakas­tól elkobozott Kanizsa várával megjutalmaztatott s ez által a hírneves Kanizsai-család alapítója lett) által legyőzetett és a király kegyelméhez folyamodva, megaláztatott, úgy említik, mintha valami az országban is­meretlen, szintén anonymus-féle kalandor lett volna. Holott e jelen ér­tekezésemhez csatolt czímeres pecsét alapján kimutatom, hogy azon András a hasonlóing főlázadó Güszingi János (máskép Iván) nádornak Gergely fiától való unokája és a királyhoz hív Giiszingi Miklósnak (ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom