Századok – 1873

Jakab Elek: A székely nemzet története megírása végett gyűjtött pályadíj-alap állása 363

ÏAIICZÀ. tarkítja, a zászló kck színét jelképezni heraldicailag épen nem elégséges, vagy ha megengednök, hogy az : akkor a városnak négy színe lesz, t. i. vörös, ezüst, sárga és kék. Az enquête tervezete szeiint Budapest czímere a hullámos kék folyóval ú. n. e n q u e r e -ezítner lett volna, vagyis olyan, melyen a .»színre érez, és érezre szín« szabálytól való eltérés különleges helyi körülmény által indokoltatik, mint pl. Jeruzsálem városa ezüst-aranyos czímerénél. 3. A 34-es bizottság Buda három tornyos, két kapus bástyáját helyezte az alsó, Pest egy tornyos, egy kapus kisebb bástyáját pedig a felső mezőbe ; holott a heraldica szabályai szerint mindig a nagyobb alak foglalja el a fő, felső mezőt, s a kisebb az alsót. De Buda czímerének a felső mezőbe helyezési mellett tzól továbbá b) a geograpbiai ok is, t. i. Budának hegyi fekvése, s c) a történelem, mely Budának mint régi fővárosnak s a királyok lakó- 3 a korona őrző-helyének követeli a testvérváros egyesítendő czímcrében a főhelyet, ez pedig a heraldicában a felső mező. Lálsiik ezen okokból, hogy a 34-es bizottság minden heraldicai szabály ellenére fölforgatta a főváros czímerot, s működésében ö n k én y ül eg, nem s*. czimertan megállapított és világszerte elfogadott elvei szerint járt el. IIa így akarták, — akkor kár is volt a szakértőkből álló enquétet-összehívni ! — Az általános magyar irodalmi repertórium ügye a m. tud. Akadémia april 28-iki ülésén végleg elintéztetett, és pedig igen ezélszerücn akképen, hogy anyagának összegyűjtése — tisztességes gvüjtői díj biztosítása mellett — Szinnyey József fáradhat!.".n hirlapgyüjtőnkre, a m. kir. egyetemi könyvtár tisztviselőjére bizatott, ki már eddig is 5—6000 czímet gyűjtött egybe. A czímtár 1767-től, mint az első magyarországi rendes hirlap megindulási évétől fog kezdődni s egy teljes század időszaki irodalmának önálló közleményei czímcit tartalmazni, bármiféle nyelveken Írattak légyen is azok, — ideértve a külföldi vállalatokban megjelent magyar érdekű értekezéseket. A mi a szerkesztést illeti : ez szakok szerint lesz beosztva, egyébiránt a részletek megállapítása és a Szinnyei munkája fölötti felügyelet Toldy F e r e n c z, Horv á t Árpád és Franki Vilmos akad. tagokra bízatott. A vállalat hihetően számos nagy kötetre fog telni, s hogy irodalmunk, a szétszórva levő adatok és források használatának lényeges megkönnyebbítése folytán sokat nyerend vele, minden kétségen fölül áll,