Századok – 1873

Bölöni Sándor ifjabb: Komáromi Csipkés György munkáinak czímsorozata. 1651-1675 137

T.ÍRCZA. 137 Egy másik régi pecséte most ugyan kiment már a használatból, azonban 1848-ig még ezzel gyakran imnepélyesíték a köz- és örökleveleket. E bronz pecsétnyomó, melynek nyele 3 " hosszú és 1 " széles, V* ' vastag és sajtóba illesztésre is alkalmas, lenn l V2

" hosszú, tojásdad körű, a közepén majd 1 " széles teriméjü vésetet, visel, melynek két gyöngy vonala közt e körirat : »S i g i11u m o p p i d i M o n k a c z, « a közepén pedig Márton hitvalló álló helyzetben, jobbját áldólag emelve, baljában püspöki pásztorbotját tartva, fején püspöksüveggel s egyházi öltözékben ábrázoltatik. A bronznyél szélesebb oldalára e szavak vésvék: »Batyu János bíróságában czinálták 1650.« E jegyzet azonban alighanem későbben alkalmaztatott rá, mert a pecsét vésete és durva körirata jóval régibb kort gyaníttat. Használt a bíró néha egy külön pecsétet is, mely nem egészen 1 " négyszöget képez tompított szögletekkel, közepén egy eke van kivésve, a fölött pedig e betűk: »Mun(kács) vár(os)« és alatta : »Mo(lnár) Já(nos) bíró 1719.« Honnan vette a város e szokatlan s inkább falukra vonatkozó ezímert, s meddigjhasználta e durvavésetü pecsétet? nem tudom ; én egy 1754. évi okmányon vörös viaszra lenyomva találtam. Épen oly feltűnő ez, mint azon önkény, melyet a város közelebbi időben az által elkövetett, hog)' ellenére az ősi szokásnak s a XIV. századbeli Erzsébetféle kiváltságnak, melynek eredetije a város irattárában őriztetik, pecsétjére Mártont lovon ülve s palástját a koldusnak metszve vette fel, s azt folyvást így most is használja. Az 1844. évben készült, a most említett lovaggal ellátott kerek pecsét ily köriratot visel : » -)fc Szabad : Munkács : város pecsétje 1844.« LEHOCZKY TIVADAR. — Komáromi Csipkés György munkáinak czímsorozata. 1651—167 5. Alkalmam volt a XVII. század egyik jelesebb s egyszersmind legtermékenyebb írójának, Komáromi Csipkés Györgynek egy érdekes latin kéziratát olvasni, melyben a hírneves theolog és nyelvész összesen hatvanegy, részben magyar, részben latin nyelven irt munkájájának czímsorozatát, a kiadási helyek és évszámok pontos megjelölésével adja elő. Az egész kézirat négyrét hajtott félív papírból készült