Századok – 1873

Szél Farkas: Ráolvasás és titokőrzés 72

76 TÁRCZ-A. ha a nemes székely nemzet történelmét minélelöbb megírva láthatnék ; azonban vigyáznunk kell, nehogy sze'tforgáesoljuk szakmunkásokban különben is aránylag csekély erőinket, és hogy ne a szükséges előkészületek megtörténte e 1 ő 11 kezdjünk magához a főmunkához, úgy szólván ajtóstul rohanva be. A már megindúlt „Székely O k 1 evéltár -ra ezélzunk ; szerintünk ugyanis mindenekelőtt, és pedig úgy egyesek, mint hatóságok részéről oda kell törekedni, hogy ezen, Szabó Károly jeles szerkesztése alatt oly szépen kezdeményezett nagyfontosságú vállalat folytattassék, s e végből úgy a Székelyföld köz- és családi, mint Erdély ctryéb levéltárai, sőt a nevezetesebb magyarországi levéltárak is (pl. a nemzeti muzeumé, az erd. cancelláriáé., a m. kir. kamaráé, a Rákóczi-Aspremont-Erdődy-lcvéltár, a gr. Károlyiaké stb.) specialis székely szempontbúi tüzetesen átkutattassanak, s székely érdekű okmánykincseik a Székely Oklevéltílr útján ér'ékcsíttessenek : és ha majd e Codex Siculicus be leend fejezve, — csak akkor, lehet a székely nemzet történelmének méltó megírásához kezdeni. Másként — filius ante patrem. Siettessük tehát egyesült erőkkel a „Székely Oklevéltár folytatását! — A magyar birodalom történelmi térképe. A hazai földleírás terén eléviilhetlen érdemeket szerzett Hunfalvy János közelebbről azon indítványnyal lépett föl a m. tud. akadémia előtt, hogy a magyar korona államterületének egy a tudomány mai színvonalához mért történelmi t é r ké p e készíttessék el és adassék ki. E rég érzett hiányon az akadémia segítendő : a tárgy fontosságától áthatva, a történettudományi osztály tüzetes megvitatása alá boesátá az indítványt, mely osztálytól a terv mindenesetre hőn óhajtandó megvilágítása körüli módozatok megállapítását várja. Iliszszük, hogy az ügy beható tanácskozás alá vétetik, melyből életrevaló javaslat kerülőn 1 ki. A czél nem az, hogy elhamarkodva adjunk, hanem hogy jót adjunk, s ehhez sokakn ik keilend járúlniok specialis tanulmányaik gyümölcseivel. Mi ugyanis nagy, pontos és lehetőleg részletekre terjedő történelmi térképet óhajtanánk. — Hazai történetirodalmunk 1872-ben. A lefolyt én-öl t. Márki Sándor tagtársunk, a hazai történetirodalom önállólag megjelent müveiről a következő statistikai kimutatást állította össze, s szíveskedett velünk közölni : „A letelt 1872-dik évben összesen 72 magyar nyelvű történeti