Századok – 1873
Lehoczky Tivadar: Bereg vármegyei helynevek származtatása 65
68 TÁRCZ-A. gelyi, Szent-Miklós, Tivadar, Árdánháza és Hete, hasonló nevektől neveztettek el. S e szerint a megye helységei legtöbbjének név eredeti megállapítható ugyan, s igen sokra nézve azok történeti forrását is sikerült földerítenem ; mindazonáltal még igen tágas tér nyílik a búvárkodó előtt azon kérdések megfejtésére nézve : mikor, mely nép által s miért neveztetett úgy el egyes hely ? mit jelent s honnan eredt a sokszor bérezek tömkelegében elrejtett patakcsa, völgy vagy hegyorom sajátságos, idegenszerű elnevezése, melynek czélzatát gyakran hiába ügyekszünk föl•deríteni, és mely indok s jelentőség nélkül mégsem lett egykor ily specifieus névvel megkeresztelve. E sokszor majdnem képtelennek tetsző megfejtési törekvés sikerülte valóban meglepő eredményekre vezetne, s történelmünket nem csekély adatokkal gazdagítaná. Ez a monograpliusra nézve annál múlhatatlanabbúl szükséges, mert e nélkül müve, bármennyire gyíijté is össze a későbbkori okiratokat, bizonyára hiányos leend. . . így, hogy a sok közül csak egy példát említsek : Bereg megyében a nyugati síkságot az északkeleti hegyektől elválasztó vonalon magában álló; több mértföldnyire vonúló Hát nevű hegyen egy régi, avar-modorú (Ring) földtöltéssel erődített nagy körded hegyormot „B o g o s z 1 á v"-nak neveznek, míg két másik, amattól csekély távolságban fekvő sziklás helyet Nagy- és Kis-nH o r o d i s c s e" (váracs) név alatt ismer a nép ; mely elnevezésnek eredete kétségtelenül egészen a bronzkorba vihető fel, mire az e tájon oly bőven előfordúló bronz műszerek és obsidián-kőtárgyak és fegyverek engednek következtetést vonni. Ez alkalommal eszembe jut, hogy néhány év előtt, még a helytartóság fennállása idején, felsőbbleg meghagyatott a szolgabírói hivataloknak, hogy a helynevek származását nyomoztassák ki, s a jegyzéket további felhasználás végett küldjék fel. A szolgabirák az adatok gyűjtésével a jegyzőket bízták meg, kik azután liogy mily különféle alaptalan helytelenségeket és saját önkényes magyarázatuk utáni névszármaztatásokat irkáltak össze, fölösleges emtí'enem ; azt azonban el nem hallgathatom, hogy később e ferde adatokból készült egy munka (Réső-Enselé), mely hogy mennyire hiányos, — korai elfelcdettsége igazolja. LEHOCZKY TIVADAR.