Századok – 1873

Pauler Gyula: Az „Acta conjurationem Bani Petri a Zrínio et Com. Fr. Frangepani illustrantia” czímű Račky-féle okmánytár ismertetése 634

TÁLTCZA. 641 nevezetes, mert a Drugethek fejedelmi — hihető, valamelyik olasz uralkodó családból való — származását mutatja, a lovas-ezímer azon korban a heraldica szabályai szerint mindig fejedelmi eredetet jelentvén. A szép, nagy kerek pecsétről Rómer gypsz-lenyomatokat készíttetett, s rajzban is megismertetendi azt a Századokban t. olvasóinkkal. Rómer indítványára MáriássyFerencz úrnak, társulatunk alapító tagjának, az okmány eredetiben való szives megküldéséért jegyzőkönyvi elismerés nyilváníttatott. Horváth Árpád tön jelentést az ifj. Baloghy István úr által véleményadás végett beküldött okmányokról, melyek beküldő családjának XVII. és XVIII-ik századi levelezéseiből állanak, s Hont és Nógrád megyék monographiájához tartalmaznak kisebb adatokat, s e tekintetben már fclhasználvák ifj. Ivubínyi Ferencz tagtársunk által. Most következett Csaplár Benedek vál. tag hosszabb értekezésének felolvasása, nyitramegyei P r i v i g y e és B a j m ó c z mezővárosok múltjáról, értekezőnek az ottani levéltárakban tett valóban igen tágköríi, kimerítő tanulmányai alapján. Az értekezés második részének, mely a kegyesrendüek privigyei — hazánkban legrégibb — rendháza és iskolája történetét tartalmazza, felolvasása jövőre maradt. A becses értekezés a társulat közlönyében kiadatni határoztatott. Csaplár felolvasásában némely ma csak eltótosodva ismert Nyitra megyei helynevek egykori eredeti magyar alakjait is fölelevenítvén : e tekintetben a felolvasás végével érdekes analog példákat sorolt föl lig. Odescalchi a gr. Draskovich levéltárban tett tanulmányai nyomán, számos horvátországi, styriai és Zala vármegyei, ma csak idegen alakjaikban használt helynevekről. (Pl. Fridau=0 r m o s d, Grebenhrad=G crcbonvára. Medveczhrad=M e d ve v á r, Novimarhoff= U j u d v a r, Nedcliez=N e d ő c z e, Kraljevácz=K i r á 1 y ó c z, Kalnik = K emlék, stb., mind okmányilag ekképen írva.) Ezek befejeztével vétetett elő az alapszabályi módosítások tárgyalása, minden szakasz az előbbi és új szövegezés szerint gondosan eg) bevettetvén és tüzetesen megvizsgáltattatván. Ekép újabb változtatások is történtek, mígnem végre az egész szövegezés megállapíttatott, a mi természetesen hosszú időt vett igénybe. E munkával az ülés végét érte. Századok. 44