Századok – 1873

Deák Farkas: Ariosto Magyarországról 593

602

ARIOSTO MAGYARORSZÁGRÓL. \ zik ; a zenét, tánezot, dalt, szerelmet kedveli, — ily férfiú mégsem lehetett oly üres keblű, szelidithetlen vadember, mint öt sokan leírják. Ariosto pedig magában a satyrában sokszor jelét adja, hogy szerette a herczeget ; »ha ifjú volna : kísérné a föld éjszaki sarkáig, de itthon maradva is, nevét a csillagok közé emeli!«*) Úgy hiszem, e satyra is főként a hevülékeny költői kedélyeknél gyakori hirtelen bosszankodás szülöttje ; mint a mi Petőfink egyik hires verse, ki egy jó barátjához egyszer így írt: »Istenvelcd elpártolt liü barát, Veszett ebként ki szívem megmarad !« S a vers születése után néhány órával a megszidalmazott jó baráttal már — karöltve sétált. Hyppolitot a berezegi bíbornokot s Ariosto Lajost a lánglelkü költőt a rangkülönbség és szenvedélyességük meggátolta a hamar kibékülésben ; de íme, most, negyed félszázad múlva, egymás társaságában s békés egyetértésben jelennek meg közöttünk, a viszályt okozott Magyarországon. DEÁK PARKAS. *) Valószínű, hogy ekkor javítgatta »Orlando« második kiadását, mely az elsötó'l sok apróságban eltér. Az első kiadás 1515-ben jelent meg és gyorsan elfogyott. D. F.