Századok – 1873

Deák Farkas: Ariosto Magyarországról 593

SZKI. FARKASTÓL. 595 hetett s szíve választottját a szép Strozzi Alexandrát, a költő barátjai előtt nagy tiszteletben álló hölgyet, kit élete végéig a leggyüngédebben szeretett, csak balkézre vehette nőül. E házasságból a költőnek egy leánya s két fia született. — kiket élete vége felé törvényesített is. Uy viszonyok közt élte Aiiosto élete legszebb 15 évét a bíbornok érsek körül, —midőn ez 1516-ban elhatározta, hogy ismét Magyarországba megy; ekkor azonban a már 44 éves Ariosto kijelenté, hogy nagyon fájlalja ugyan, de a bíbornokot Egerbe nem követheti, mire a herczeg haragra gyúlva : fizetését megszüntette és javadalmai nagy részétől megfosztotta őt; s hogy irodalmilag is bosszantsa : helyébe a magyarországi útra Maron Endre divatos improvisator! és Calcagníni Celio hírneves tudóst vette magához.*) Magával vitte még Ariosto Sándort, a költő testvéröcscsét, (ki a bíbornokot mint udvarnok annak haláláig szolgálta), s Bagno Lajost, mint nemes udvarnokokat ; Sever és Zsigmond udvarmestereket, Pasino mester főszaká. csot, — kik az utazásról és az itt honos szokásokról értesítették Ariostót, s annyivalinkább, mert nekem úgy tetszik, hogy a bíbornok, habár csak rövid időre, az említett 15 év alatt is járt Magyarországon. Ezen értesítésekre írhatta aztán a költő alább közlendő satyráját. E mű Ariosto részéről is a hirtelen harag, gúny és töp*) Maron Endre a XVI-ik század elején liíres rögtönző, pályája kezdetén iskolamester volt Vcnzonában, s azután a ferrarai udvarhoz került, hol a bíbornoknak egyelőre kedveneze volt, de ép ellentétes ok miatt, mint Ariosto szintén kegyvesztett lett. Okvetlen követni akarta a bíbornokot Magyarországra, a bíbornok pedig nem akarta vinni. Végre is, midőn Ariosto kijelenté, hogy nem megy, elkísérte a herezeget : de csakhamar vissza kellett térnie. Később X. Leo udvarába került Rómába. Kortársai csodadolgokat beszélnek rögtönző tehetségéről : de fennmaradt költeményei nem felelnek meg hírnevének. A pápa bizonyos javadalommal ajándékozta"meg Capuában. De mikor VI1. Kelemen alatt a császáriak megrohanták Rómát, mindenéből kifosztották, könyveit elvették, őt magát elfogták, s minden vagyonát feláldozta, hogy szabadságát vissza nyerhesse, de ekkor sem távozott Rómából, könyveit is vissza akarván szerezni ; s így lótva, futva, úgyszólva nyomorban élt és halt meg lf>27-ben 53 éves korában. Colcagnini Celio, író, tanár, régész és csillagász, sztile-41*