Századok – 1873

Deák Farkas: Ariosto Magyarországról 593

SZÁZADOK A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KÖZLÖNYE. Kilenczedik füzet. 1873. November hó. Ariosío Magyarországról. Meg mindnyájan élénken emlékezünk amaz érdekes ta­núlmányokra, melyeket báró Nyáry Albert tisztelt tagtársunk Hyppolit bíbornokérsekröl felolvasott, melyek által az érseket ügyszólva történelmi alakká emelte, s ama korbeli főpapjaink társadalmi, magán- és közgazdasági viszonyait oly kézzelfogha­tólag szemeink elibe állította.*) Nyáryn kivűl még Franki Vil­mos tisztelt tagtársunk emlékezett Hyppolitröl, mint olyan fő­papról, ki tudományos hajlamokkal bírt.**) Az itt következő sorokban én is egy pár szerény adattal szolgálok ez olasz-magyar főúr életéhez, ki által közvetve A r i o s t o, Olaszország nagy­költője is némi érintkezésbe jött hazánkkal. Ariostónak, ki vi­lághírű hőskölteményén az »Orlando Furiosó«-n kivűl egy ki­sebb költői beszélyt, öt vígjátékot s hét satyrát írt, irodalmi és költői méltatása nem a mi körünkköz tartozik s itt csak annyi­ban szólunk róla, a mennyiben pályájára s egyik kis művére Magyarország befolyással volt. A nagy költő, ki tizenöt eszten­deig ú. m. 1501-től 1516-ig volt Hyppolit bíbornoknak magán­titkára, 1472-ben született Kcggióban, hol atyja mint a ferrarai berezegek hű embere, kormányzó volt; szüléi a jogi pályára szán­ták, mihez nem sok kedve volt, s az időt az akkori időben diva­tos lovagregények olvasásával töltötte minden magasabb czél *) Lásd a »Századok« 18(57. és 1870-iki füzeteit. **) »A hazai és külföldi iskolázás a XVI-ik Században«, irta Franki Vilmos, 3-dik lapon. Századok. 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom