Századok – 1873

Ballagi Aladár: Adalékok Komáromi Csipkés György magyar munkáihoz 581

TÁRCZA. 583 nein győzhetett hatalmas férfiú holta után öt előtüntetni igyekeztek, a kik után korunk történetírói is haladni valának kénytelenek : hanem eredeti okmányok alapján, a lefolyt tényeknek és kortársai jellemének összevetése, a századokig élő néptudattal kapcsolatba hozása, s mindezekből vont velős következtetések által. Ekkép állítja elénk Botka Tivadar Mátyusfölde hires kis királyát, ki a magyar és cseh királyokkal folytatott harczokat, Sárostól Visegrádig, s Komáromtól Trencsényig uraltatva. Csák jellemét eddig többnyire balúl Ítélték meg, vagy legalább bizonyos homály derengett alakján s tettei indokán ; — Botka ezt nagy részt eloszlatta ; az ö kitűnő jellem- és kortanúlmánya után azt mondhatjuk : valahára voltaképen ismerjük Trencsényi Csák Mátét ! Nem tudjuk ennélfogva eléginelegen ajánlani emagvas és eredeti felfogású müvet, melyet irodalmi nyereménynek tekintünk, s melyben nemcsak a főszemélylyel, de más nagy szerepet viselt történelmi egyéniségekkel is, pl. G e n t i 1 i s bíbornokkal, Güszingi Henrikkel és Ivánnal stb. ismerkedik meg — mondhatnók színről színre — az olvasó, va'amint általában helyes Ítéletet nyer az utolsó Árpád királyok és Róbert-Károly korának viszonyairól. — Botka müve »T rentsíni Chák Máté és kortársai« czím alatt jelent meg, a m. tud. akadémiai »Ertekezések« közt, külön füzetben. — A régi Pest. Ez a czíme a nagyérdemű, fáradhatlan régiségtudós és történetkutató Rómer Flór is legújabb helyrajzi munkájának, mely épen most, midőn Pest, mint Pest bevégezte j ályáját, és Budapestté alakúi, jelenik meg, s föltárja előttünk a főváros egykori alakját. Miként keletkezett, hogyan és mivé fejlődött lassanként Pest városa, elkezdve a római kortól az Árpádok uralkodásán, a vegyesházi királyok korán át; mint dőlt romba s hanyatlott el a hosszú török uralom alatt, mint kelt föl halottaiból azután, mint telepíttetett meg ekkor újra az azelőtt tősgyökeres magyar város németekkel s ráczokkal, — mint épültek, nagyobbittattak, alakíttattak át és végre mint rontattak le erődítései ; régi útezái merre vonúltak s mennyire változtak át korunkban, micsoda műemlékei maradtak fenn az egyes korszakokból, mik voltak régi institutiói, milyen vala egykor polgári és társadalmi élete ? stb. stb. Mindez hangya-szorgalommal öszszehordott okmányos, térrajzi és régészeti adatokból meglepő ügyességgel van egybeállítva Rómer e tanulmányában, melyet b iiran nevezhetünk a tudós író egyik legsikerültebb müvének. A kötetet számos régi