Századok – 1873

Jakab Elek: A „Székely Oklevéltár” történetirási fontossága - 50

52 KÖNYVISMERTETÉSEK, Az eredetiek hollétének megjelölése nélkül van közölve az I., VI., VIII., IX., XIII., XVI., XX., XXII., XXV., LVIII., LXXXI., LXXXVIIL, XCI. számú, együtt 13 oklevél. Különböző íróktól van e gyűjteménybe fölvéve a II-től VII-ig, X., XI., XII., XIV., XVI., XXI., XXVI., XXXVI., XXXVIII., XLI., XLVI., L., LI., LUI., LX., LXIL, LXVI-tól LXIX-ig, s a LXXL, LXXII., LXXXI., LXXXII-től LXXXV-ig, a LXXXIX., XCIIL, XCIX., CL, CIII., CV., CIX., CXI, CXVIIL, CXX., CXXL, CXXV., CXXVIII., CXXXIV., CXXXV., CXXXVI. CXL., CXLVII., CXLVIIL, CXLIX., CLV., CLVI., CLIX., CLXV., CLXVI., CLXVIIL, CLXX., CCV., CCVIL, CCXXIII., CCXXIX. szám alatti, együtt 63 kisebb-nagyobb levélkivonat. E nagybecsű oklevelek és oklevélkivonatok critikai köz­lésére és megbízhatóságára nézve idézem a lelkiismeretes szer­kesztő szavait, s hogy azok a valón alapúinak, a legszigorúbban bíráló összehasonlítás igazolaudja. „A kiadásban — úgymond a szerkesztő — lehető tökéletes pontosságra törekedtem, s mindab­ban, a mit eredetiből közölhettem, a betüküsé­get lelkiismeretesen megtartottam. De ezen első kötetbe föl kellett vennem igen számos oly darabot, melyek már régebben, többnyire csak másolatok után voltak közzétéve, s me­lyeknek eredetijei nem állottak rendelkezé­semre. A forrást — folytatja a szerkesztő — honnan az ily darabokat közöltem, mindenütt pontosan kimutattam, s a hol csak lehető volt, az eredeti hollétét is kijelöltem. Az oly okleveleket, me­lyek tartalma nem a székelységröl szól, csak kivonatosan adtam, a me n n yiben bennük a szé­kelység re vonatkozó adat is fordul e 1 ő." (Előszó, IV. í.) Hogy a szerkesztő a használást nem szakembereknek is megkönnyítse : az oklevelek tartalmát elől, azok kezdetén, tömött és lehetőleg kimerítő magyar kivonatban adta, s jegyzeteiben az olvasót a hely- és'személynevekre, valamint a különös érdekű adatokra nézve igyekezett tájékozni ; ez okból a helyneveket is

Next

/
Oldalképek
Tartalom